Mobilitási program hajléktalanoknak

Magyarországon a hajléktalan ellátás csak életben tart rossz körülmények között. Nem segít sem az otthonvesztés megakadályozásában, sem a hajléktalanságból valő kivezető utak megtalálásában. Azt gondolom, hogy úgy költjük el a pénzünket, ahogy gondolkodunk. A fővárosban korábban volt néhány jó gyakorlat, amit finomhangolni kell. A 15/2015. (II. 25.) önkormányzati rendelet megszületése előtt, szerény mértékben, de támogatta a főváros, hogy hajléktalanok kijussanak a hajléktalanságból egy lakhatási támogatással, amit lakás bérlésére lehetett fordítani. ezen kívül írtak ki lepukkant lakásokat pályázatra hajléktalanoknak, akik szervezettel együtt pályázhattak. Ennek a programnak a hibája az volt, hogy a hajléktalan szervezetek forráshiányosak és sokszor sem ők sem az beköltözők nem tudták felújítani. Ezen lehetne finomítani. Amit nem lehet "házilag" kivitelezni az a villany, gázvezeték, vízvezeték és a nyílászárók cseréje, ezt mindenképpen az önkormányzatna kéne bevállalani. A festés mázolás talán még a burkolás is lehetne a beköltöző feladata. Ha ki van írva egy ilyen pályázat, van jövőkép és azt sem kizárt, hogy lesz aki erre takarékoskodik. Én is ismerek olyan ügyfelet, akinek van megtakarítása. Sajnos a költségeket nem tudom megbecsülni reálisan. Az első programhoz a 6. ker lakásfenntartási támogatás megtartásából venném a példát. Ott azt hiszem havi 50.000 Ft van háztartásonként 6 hónapon át. Itt egy kicsit másképp csinálnám, csökkenő összegben háztartásonkét egy évre kihúzva. feltételként szabnám együttműködés hajléktalan ellátó intézménnyeel vagy hajléktalan családok otthonával. Továbbá, hogy legalább 6 hónapon át hajléktalanként kényszerült élni. A második programnál lakásonként 3 millió felújítási költséggel számolnék. És itt is a fent megjelőlt további feltételekkel. Sajnos a hajléktalan ellátásban dolgozók munkakörének nem része, hogy abban segítsenek, hogy valaki kijusson a hajléktalanságból, ezért az ehhez szükséges bért is meg kéne biztosítani.