Bővebben a közösségi költségvetésről

Mindenki szeretne egy számára kellemesebb, élhetőbb, jobban használható környezetet kialakítani. Ez jelentheti szűkebb és tágabb lakókörnyezetünket vagy akár egész Budapestet. Bizonyára veled is előfordult már, hogy azon fantáziáltál, hogyan alakítanád át a környéket, ahol élsz, mire használnál kihasználatlan területeket, hogyan tennéd mindenki számára jobbá a város egy-egy pontját. A közösségi költségvetés pont ilyen (kisebb) fejlesztésekre, változtatásokra ad lehetőséget.

Budapest városvezetése elkötelezett a nyitott döntéshozatal és a lakosság minél nagyobb fokú bevonása, aktivizálása mellett. A közösségi költségvetés ezért 2020. évi elindítása óta minden évben elérhető a város lakói, használói számára.

MI AZ A KÖZÖSSÉGI KÖLTSÉGVETÉS?

A közösségi költségvetés egy olyan – általában önkormányzati – program, amelynek keretében a település költségvetéséből bizonyos összeg felhasználására a város lakói tehetnek javaslatot.

A fővárosi közösségi költségvetés keretében egymilliárd forintos keretből valósítja meg a Fővárosi Önkormányzat a lakosok által beadott ötletek közül a legnépszerűbbeket.

MILYEN LÉPÉSEKBŐL ÁLL A KÖZÖSSÉGI KÖLTSÉGVETÉS?

Röviden összefoglalva a közösségi költségvetés éves ciklusa ezekből a szakaszokból áll:

1. Ötletbeadás
2. Az ötletek közzététele, előszűrése
3. Lakossági támogatás
4. A 300 legtöbb támogatást kapott ötlet részletes szakmai értékelése, a megvalósítható ötletek szavazólapos verziójának megírása
5. Szavazás a jóváhagyott, szavazólapra kerülő ötletekre
6. Megvalósítás

MILYEN ÖTLETET ADHATSZ BE?

Arra tegyél javaslatot, hogy milyen új dolog tehetné jobbá a várost.

Olyan ötletet adj be...

ami fejlesztés, valmi új létrehozása, nem pedig karbantartás vagy szabályozás. A közösségi költségvetésre olyan kisebb fejlesztési javaslatokat lehet beadni, amelyek hozzátesznek valamit a városhoz, ami eddig nem volt. Fontos tehát, hogy ez az összeg nem felújításra, karbantartásra szolgál, illetve nem irányulhat kizárólag valamely tevékenység szabályozására vagy népszerűsítésére, hanem új dolgot kell belőle létrehozni. Ez lehet fizikai beavatkozás, például építés, ültetés, de akár valamilyen szolgáltatás vagy online fejlesztés is.

ami belefér a költségkeretbe. Egy-egy ötlet költségét nehéz megbecsülni, de törekedni kell arra, hogy beleférjen az egy projektre jutó keretbe, vagyis 120 millió forintból megvalósítható legyen. Természetesen nem kell tudnod, hogy mi mennyibe kerül, a végső beárazást az önkormányzat szakmai munkatársai végzik. Viszont számíts rá, hogy egy-egy ötlet előkészítéssel, terveztetéssel, adott esetben közművek átépítésével jóval többe kerülhet, mint amit magánemberként gondolunk.

ami önkormányzati tulajdont érint. Állami vagy magántulajdonra nem költhető a forrás, így például társasházakra vagy állami fenntartású iskolákra sem. Fővárosi vagy kerületi tulajdonú közterületeket, ingatlanokat érintő ötleteket lehet beadni, utóbbi esetben a kerületi önkormányzat hozzájárulására is szükség van, amit a Főváros az ötletfeldolgozás során szerez be.

ami illeszkedik a városfejlesztési célokhoz. Szintén nem feladata az ötletbeadónak ezt pontosan felmérni, de a közérdekűség mellett az ötletnek illeszkednie kell a Főváros stratégiájához (Otthon Budapest program), Budapest környezetvédelmi programjához, illetve fenntartható energia és klíma akciótervéhez. Ha a fejlesztés zöldebbé, klímatudatosabbá, igazságosabbá vagy nyitottabbá teszi a várost, akkor az illeszkedés nagy valószínűséggel rendben van. Az ötlet továbbá nem lehet ellentétes már előkészítés alatt álló más fővárosi beruházással.

ami nem egy meghatározott művészeti alkotást hozna létre. Olyan projekteket várunk, ahol a városlakók élhetik ki a kreativitásukat, vagy ahol az ötlet előre nem határozza meg, hogy milyen konkrét művészeti alkotás készül. Nem tudjuk továbbá befogadni azokat az ötleteket, amelyek konkrét szobrot vagy emlékművet javasolnak, mivel a Főváros tervszerűen, a „szoborstratégia” alapján valósítja meg ezeket a fejlesztéseket.

ami fővárosi feladat. Az ötletbeadótól nem várjuk el, hogy tudja, hogy a javasolt projekt a Fővárosi Önkormányzat törvény alapján kötelező vagy önként vállalt feladatának ellátását szolgálja-e, és nem ütközik-e jogszabályba, de a szakmai értékelés során ezt is vizsgálnunk kell. A hulladékkezelés vagy az egészségügy például állami feladat, de az állami irányítású iskolákban sem tudunk fejleszteni közösségi költségvetésből. 

amelynek a megvalósulásával sokak életminősége javulhat, amely sokak érdekét szolgálja. Jó, ha az ötleted a lehető legtöbb alapelvnek és értéknek megfelel az alábbiak közül: egyenlőség, közösségi szemlélet, minőségi változás, funkcionális megfelelőség, biztonság, fenntarthatóság és szerethetőség.

AZ ÖTLETEK BEADÁSA

Mikor lehet ötletet beadni?

A közösségi költségvetés éves ciklusában az ötletbeadás az első szakasz. Ennek idejét, időtartamát mindig az adott ciklust elindító főpolgármesteri határozat tartalmazza.

Kik adhatnak be ötleteket?

Minden Budapesten élő, dolgozó vagy tanuló, a 14. életévét betöltött személy, aki regisztrált az otlet.budapest.hu oldalon. A fenti adatokat nem kell igazolni, csak nyilatkozni a regisztráció során.

Gyakori kérdés, hogy civil szervezet adhat-e be ötletet. A válasz igen is és nem is: ötletet beadni csak magánszemély nevében lehet, de ez a személy természetesen képviselheti egy adott civil szervezetet javaslatát, ötletét (az ötlet elbírálása során azonban ennek semmi jelentősége nincs).

A Főpolgármesteri Hivatal és a Fővárosi Önkormányzat más szerveinek dolgozói csak korlátozásokkal adhatnak be ötletet.

Hogyan lehet ötletet beadni?

Ötletet az otlet.budapest.hu felületén keresztül lehet beadni. A beküldés folyamata egyszerű, és segítséget is kérhetsz hozzá a Főpolgármesteri Hivatal Központi Ügyfélszolgálati Irodájában (1052 Budapest, Bárczy István utca 1-3.).

Az ötletbeadás során az erre szolgáló felületen le kell írnod az ötlet megnevezését, helyszínét (amennyiben konkrét), rövid leírását és azt, hogy mire nyújt megoldást. Nem kötelező, de lehetőség van hivatkozási linket megadni, vagy saját fotót, egyéb kiegészítő, magyarázó dokumentumot feltölteni.

Helyszínt abban az esetben kell megadnod az ötletedhez, ha annak lényegi eleme, hogy hol valósulna meg (pl. kerékpárút, zebra), ha a városi épített infrastruktúrát lényegesen befolyásolja (pl. illemhelyek), vagy ha a megvalósítási költsége a helyszín nélkül nem állapítható meg (pl. városi erdők). Amennyiben ilyen fejlesztésekhez nem jelölsz meg helyszínt, a Hivatal munkatársai az ötletfejlesztés szakaszában felveszik veled a kapcsolatot.

Hány ötletet lehet beküldeni személyenként?

Bármennyit. Ha több ötleted is van, arra biztatunk, hogy azokat külön-külön add be, mert a túl összetett javaslatokat nehezebb elbírálni, és nagyobb eséllyel lépi túl a rendelkezésre álló költségkereteket.

A beadott ötletek nyilvánosan láthatóvá válnak?

A beadott ötleteket a Társadalmi Együttműködési Osztály munkatársai megvizsgálják, majd közzéteszik a közösségi költségvetés honlapján. Egyedül azokat nem tesszük közzé, amelyek egyáltalán nem tartalmaznak javaslatot, vagy kirekesztő tartalmúak, sértik az emberi méltóságot.

Az ötlet tartalma mellett az ötletgazda regisztrációnál megadott neve is felkerül a honlapra. Míg az ötlet tartalma megmarad az oldalon, így akár az első évben beadott ötletek is megismerhetők, az ötletgazda nevét a ciklus végén töröljük.

Ha az ötletbeadó meggondolná magát, legkésőbb az ötlet végleges szövegezéséről kapott értesítő e-mailt követő 10. napig visszavonhatja azt. Az ötletet ilyen esetben töröljük.

Van-e lehetőség arra, hogy közösségek találjanak ki ötleteket?

A közösségi költségvetés egyik célja, hogy a város lakói között párbeszédet indítson el arról, hogy miként, milyen irányba érdemes Budapestet fejleszteni, mitől lesz jobb a város. Ilyen beszélgetésekre különböző közösségi események, vezetett találkozók is alkalmat tudnak teremteni. Honlapunk „Hírek, rendezvények” menüpontja alatt tájékozódhatsz az általunk szervezett eseményekről. Természetesen nemcsak a Főváros, hanem helyi közösségek, civil szervezetek is kezdeményezhetnek hasonló találkozókat. Az ötletet azonban végül mindig egy magánszemélynek kell beadnia.

Hány ötlet, melyik ötlet valósulhat meg?

A Fővárosi Önkormányzat minden évben egymilliárd forintot fordít a közösségi költségvetésben legtöbb szavazatot szerző ötletek megvalósítására. A különböző tematikus vagy méretkategóriákban a szavazás során létrejön egy sorrend, így a legnépszerűbb ötletekből annyi valósulhat meg, amennyi az adott kategória keretösszegébe belefér.

A 2020/21-es ciklusban 15, a 2021/22-es és a 2022/23-as ciklusban 18-18, 2023/24-es ciklusban 13, a 2024/25-ös ciklusban pedig 16 ötlet fért bele a keretbe, ezek megvalósítása zajlik.

AZ ÖTLETEK ÚTJA A BEADÁSTÓL A SZAVAZÓLAPIG

Hogyan jut el egy ötlet a szavazólapig?

A szavazás előtt az ötletek az alábbi folyamatokon mennek át:

1. Hivatali előszűrés, a közösségi költségvetés alapszabályainak való megfelelés ellenőrzése.
2. Lakossági támogatás.
3. A Fővárosi Önkormányzat illetékes főosztályainak és cégeinek szakemberei értékelik a 300 legtöbb támogatást kapott ötlet megvalósíthatóságát és a feltételeknek való megfelelését.
4. Konkrét helyszínre szóló javaslat esetén a kerületi önkormányzat is véleményezi az ötletet.
5. Az ötletek szavazólapos változatának elkészítése.
   • Minden ötlet szövegét átírjuk a szükséges mértékben azért, hogy a szavazólapon hasonló megfogalmazásban és hosszúságban szerepeljenek.
   • Szükség esetén az ötlet tartalmát kicsit módosítjuk annak érdekében, hogy megvalósítható legyen, illetve a nagyon hasonló ötleteket összevonjuk.
6. A változást, összevonást jelezzük az ötletgazdáknak, akik, ha nem értenek egyet, visszavonhatják az ötletüket.

Az ötletek sorsa folyamatábrán (kattints)

Mit jelent a hivatali előszűrés?

A beadott ötletek a közzététel során, de még a lakossági támogatási fázis előtt egy hivatali előszűrésen mennek keresztül, amelyet a Társadalmi Együttműködési Osztály munkatársai végeznek el. Ennek célja, hogy a közösségi költségvetésben biztosan nem megvalósítható ötleteket eleve ne lehessen támogatni.

Az előszűrés során azok az ötletek kerülnek elutasításra, amelyek nem felelnek meg a közösségi költségvetés ötletbeadási feltételeinek, elsősorban is a következőknek:

1. várható megvalósítási költségük nem haladhatja meg a projektértékhatárt,
2. nem érinthetnek állami tulajdont és magántulajdont,
3. nem irányulhatnak kizárólag valamely tevékenység népszerűsítésére, szabályozására vagy szabályozásának megváltoztatására,
4. nem irányulhatnak olyan beruházásra, amely ellentétes már előkészítés alatt álló más fővárosi beruházással,
5. nem állhatnak ellentétben a Fővárosi Önkormányzat településfejlesztési tervében, települési környezetvédelmi programjában, illetve fenntartható energia és klíma akciótervében foglalt célkitűzésekkel,
6. nem irányulhatnak meghatározott művészeti alkotás létrehozására.

Mi az a lakossági támogatás?

Az ötletek sokféleségének fenntartása érdekében limitet határozunk meg bizonyos típusú ötletekre, hogy elkerüljük a legnépszerűbb 300-ban valamilyen tématerület dominanciáját. Itt találsz több információt a lakossági támogatásról.

Miért van szükség a lakossági támogatásra?

Az eddigi években beadott 600-700 ötlet szakmai értékelése olyan munkaterhelést jelentett a Hivatal és a fővárosi cégek számára, amely nem áll arányban a felhasznált forrás nagyságával. A program egyre népszerűbb, ám a jelenleginél lényegesen nagyobb beadott ötletszám (mondjuk 1500 vagy 2000 ötlet) a Hivatal túlterhelését okozhatja. Az elmúlt évek tapasztalata ugyanakkor az, hogy az ötletek egy jelentős része olyan kevés szavazatot kap, hogy valójában eleve nincs reális esélye arra, hogy nyertesként megvalósuljon. A korábbi gyakorlatban a Hivatal ezeket az ötleteket ugyanolyan alapossággal értékelte és kezelte, mint a népszerűbbeket. 

Mi garantálja a kategóriarendszer által biztosított sokféleséget?

Azért, hogy a zöld, esélyteremtő és nyitottságot teremtő ötletek egyaránt bejussanak, illetve egyes kategóriákban se kerüljenek túlsúlyba népszerű témák (közvécék, kerékpáros infrastruktúra, gyalogátkelőhelyek), az előszűrésben tematikus kvótákat határozunk meg a szakmai értékelésre továbbjutó 300 ötletre. Ez a kvótarendszer a következők szerint alakul:

Tematikus kvóták:

• Környezettudatosság, zöldítés, klímavédelem – legfeljebb 75 ötlet
• Szociális gondoskodás – legfeljebb 75 ötlet
• Kultúra, közösség, sport – legfeljebb 75 ötlet
• Közvécék – legfeljebb 10 ötlet
• Kerékpáros közlekedési infrastruktúra elemei – legfeljebb 40 ötlet
• Gyalogos közlekedési infrastruktúra elemei – legfeljebb 25 ötlet

Az egyes ötletekre leadott támogatások számát az átláthatóság érdekében folyamatosan megjelenítjük. Szabályként rögzítjük, hogy legalább 40 ötletnek kell a szavazáson szerepelnie. Amennyiben a 300 ötletből a szűrés eredményeként 40-nél kevesebb marad, akkor további ötleteket is megvizsgálunk.

Hogyan zajlik az ötletek szakmai értékelése?

Miért von össze ötleteket az önkormányzat?

A közel azonos tartalmú vagy helyszínű ötleteket a szakmai értékelés során összevonjuk.

A szavazólapon az ötletek végül egymással versenyeznek a budapestiek szavazataiért. Nem lenne értelme annak, hogy hasonló tartalmú ötletek a szavazókat megosztva egymás esélyét rontsák. Hasonló a helyzet az ugyanarra a helyszínre (például egy adott parkra) vonatkozó javaslatokkal.

A SZAVAZÁS

Kik és hogyan szavazhatnak?

Az ötletbeadás feltételeivel egyezően minden, Budapesten élő, dolgozó vagy tanuló, a 14. életévét betöltött magánszemély, aki regisztrált az otlet.budapest.hu oldalon, vagy felkeresi valamelyik szavazópontot a kijelölt Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárakban, esetleg más, előre meghirdetett helyszínen.

Szavazás előtt az ötleteket különböző kategóriákba soroljuk:

• Esélyteremtő Budapest: Társadalmi különbségek csökkentése, hátrányos helyzetű közösségek életét támogató ötletek.
  

  Az ebbe a kategóriába sorolt ötletek révén az önkormányzat csökkenti a társadalmi különbségeket, segíti a hátrányos helyzetű közösségek életét. Idesoroljuk az akadálymentes közlekedést megkönnyítő, a fogyatékossággal élők, az idős emberek, a hajléktalanságban vagy szegénységben élők, illetve más társadalmi hátrányt elszenvedők gondjait orvosló ötleteket.

• Zöld Budapest: Zöldebb utcák, rendezettebb parkok, mindenki számára elérhető, környezettudatos megoldások. Budapest reagál a klímaváltozásra.
  

  Az ebbe a kategóriába sorolt ötletek hozzájárulnak ahhoz, hogy városunk zöldebbé, élhetőbbé váljon, és segíti a budapestieket, hogy környezettudatosabban éljenek, közlekedjenek. Ezeknek az ötleteknek az a célja, hogy a főváros alkalmazkodjon a 21. század egyik legnagyobb kihívásához, a klímaváltozáshoz.

• Nyitott Budapest: Egy nyitott város a szívügyed? Együttműködések, kísérleti megoldások, digitális fejlesztések, közösségépítő ötletek.

  Az ebbe a kategóriába sorolt ötletek célja a kísérletezés és az együttműködés fejlesztése a város közösségeiben, illetve a budapestiek és a főváros, valamint intézményei között. Ennek megvalósítása érdekében keresünk praktikus, kísérleti megoldásokat, mindenki által könnyen elérhető digitális fejlesztéseket, és a város kulturális életét vagy szabadidős lehetőségeit bővítő, közösségépítő ötleteket. Ebbe a kategóriába esik minden olyan ötlet, amely más kategóriába nem sorolható be.

• Helyi kis ötletek:

  Ebben a kategóriában azok az ötletek szerepelnek, amelyek megvalósítása szorosan kötődik egy konkrét helyszínhez, jelentősen befolyásolják a városi épített infrastruktúrát, illetve megvalósítási költségük csak a pontos helyszín ismeretében határozható meg. Egy helyi kis ötlet költségkerete legfeljebb 50 millió forint.

• Helyi nagy ötletek:

  E kategória feltételei megegyeznek a Helyi kis ötletek kategória feltételeivel azzal, hogy az az ötlet sorolandó ebbe a kategóriába, amelynek várható megvalósítási költsége az 50 millió forintot meghaladja.

A szavazás során kategóriánként három szavazat leadására van lehetőség.

Mit tehetnek az ötletgazdák, hogy sokan szavazzanak az ötletükre?

Az ötletgazdák egyénileg kampányolhatnak az ötletükért. Ilyen tevékenységre alkalmas a közösségi média, a személyes megkeresés, de a közösségi költségvetés arculati elemeivel ellátott plakátok a helyszín közelében is elhelyezhetők, például közösségi terek, támogató üzletek, kávézók kirakatában. Az ötleted népszerűsítésében mi is segítséget nyújtunk neked szabadon felhasználható kampányanyagok közzétételével.

EREDMÉNY, MEGVALÓSÍTÁS

Hogyan dől el, hogy mely ötletek valósulnak meg?

Az online és offline beérkezett szavazatok összesítését követően kategóriánként a legtöbb szavazatot kapott ötletek valósulhatnak meg a rendelkezésre álló keretösszeg erejéig.

A keretösszeg az alábbi módon oszlik meg a kategóriák között:

Kategória	Kategória-keretösszeg (millió forintban)	Projektértékhatár (millió forintban)
Esélyteremtő Budapest	120	120
Zöld Budapest	120	120
Nyitott Budapest	120	120
Helyi kis ötletek	400	50
Helyi nagy ötletek	240	50-et meghaladó, legfeljebb 120

Ki valósítja meg az ötleteket?

A nyertes projektötletek megvalósítását a Fővárosi Önkormányzat bármilyen más önkormányzati döntés végrehajtásával azonos módon kezeli, azaz azt az Önkormányzat a rá vonatkozó közbeszerzési, állami támogatásokra vonatkozó és egyéb szabályok szerint valósítja meg saját cégein keresztül vagy szükség szerint (köz)beszerzési eljárás, pályázat keretében kiválasztott cégek, civil/szakmai partnerek segítségével.

Az ötletgazdának mi a szerepe a megvalósításban?

A megvalósítást az ötlet részletes megtervezése előzi meg, ahol az alapot a szavazólapon szereplő ötletleírás képezi. Az előkészítés során az önkormányzat konzultációs céllal felveszi a kapcsolatot az ötletgazdákkal.

A helyi közösségnek, az érintetteknek van beleszólásuk a projekt megvalósításába?

A Fővárosi Önkormányzat célja, hogy a nyertes ötletek úgy valósuljanak meg, hogy azok a lehető legtöbb helyi vagy budapesti érintett számára előnyösek, hasznosak, szerethetők legyenek. Elsősorban zöldfelületi fejlesztéseknél, de egyéb indokolt esetekben is az önkormányzat kezdeményezheti érintett szereplők vagy a helyi közösség bevonását, vagyis szervezhet olyan találkozókat, workshopokat, ahol az érintettek beleszólhatnak a tervezés folyamatába. Ilyenkor a bevont érintettek, a megszólított helyi közösség igényfelmérésben, közösségi tervezési találkozókon vehet részt. Az önkormányzat vizsgálhatja a megvalósítást vagy a fenntartást segítő civil partnerek bevonásának lehetőségét is.

Mikor valósulnak meg a nyertes ötletek?

A megvalósítás ütemezése nagyban függ az ötlet jellegétől, például attól, hogy mennyire tekinthető innovatívnak vagy épp rutinprojektnek a Hivatal számára az ötlet, szükséges-e ingatlan biztosítása, milyen típusú beszerzési eljárást követel a fejlesztés, szükség van-e terveztetésre, engedélyeztetésre. Az egyes nyertes ötletek megvalósításának állapotát itt tudod nyomon követni.