Leírás
Megmutatni magyaroknak és külföldieknek egyaránt, hogyan nézett ki egy budapesti utca a XX. század elején. Mintha egy filmben lennénk: egy meglévő, vagy leendő sétálóutcában a szatócsboltokban eladókisasszonyok kötényben, főkötőben szolgálnak ki a pult mögött. A kávéházban, étteremben elegáns főúr és pincérek szolgálnak fel. Kis boltokban árulnak a kézművesek, kalapos, cipész. A fényképész régi fekete-fehér felvételeket készít a műteremben. Az utcafronton mindenhol cégérek. A rendőr korabeli egyenruhában vigyázza a rendet. A trafikban mindent (is) lehet kapni. Régi autók, motorok, lovaskocsik, esetleg egy antik villamos szolgálhat díszletként. Egy-egy elegánsan öltözött korzózó pár adna lehetőséget fényképezkedni, szelfizni. A sarkokon kintornás, verklis, akik Bilicsi Tivadar slágereit zenélik. Az újságot természetesen rikkancs árusítja, kikiáltva a legfrissebb híreket. Este a gázlámpákat lámpagyújtogató oltja fel. Lehetne egy csengős mozi is, korabeli filmhíradóval.
Miért jó, ha megvalósul az ötleted?
Filmekben gyakran látjuk, hogyan néztek ki városok régen, de a valóságban nincs esélye az embernek 'időutazni'. Budapest szép város, de a Tabán lebontásával nehéz a múltjába visszaélnünk magunkat. Azt talán felesleges lenne ragozni, hogy turisták körében mekkora vonzerővel bírna egy fent leírt, korhű utca a világ bármely részén, de pl. a budapestiek körében idővel akár divattá, trenddé is válhatna, hogy korhű öltözékben látogassanak el ide, igyanak egy kávét, csellengjenek a kis boltokban. A korhűséghez tehát idővel nemcsak a 'szolgáltatók', hanem a látogatók is hozzájárulhatnának. A főváros költsége az utca át- és kialakítása, a boltosok kiválogatása lenne. A boltok alapvető műszaki felújításán túl a további berendezés, dekoráció, bútorok, egyenruhák beszerzése a boltok, vendéglátóhelyek feladata lenne. Induláskor és a későbbiekben is szakemberek adnának tanácsot a korhűség biztosításához. A kézművesek, vendéglátóhelyek biztosan versengenének a lehetőségért, hogy itt lehessenek.