Civil szervezetek képviselőivel beszélgettünk a közösségi költségvetésben rejlő lehetőségekről

A civil szervezetek és a közösségi költségvetés viszonya azzal a látszólagos ellentmondással terhelt, hogy a programban csak természetes személyek – Budapesten élő, tanuló vagy dolgozó, 14 év feletti személyek – adhatnak be ötletet, illetve ők szavazhatnak. Ez azonban semmiképpen nem jelenti azt, hogy civil szervezetek ne vehetnének részt ezekben a tevékenységekben, amennyiben a szervezet egy tagja vállalja, hogy a saját nevében regisztrál a programba.

A felvezető előadásban kitértünk arra is, hogy miért fontos a civil szervezetek aktivitása a közösségi költségvetésben. Az önkormányzatnak nincsen eszköztára, kapacitása arra, hogy olyan társadalmi csoportokat is aktívan bevonjon, akik nehezebben érhetők el, holott a közösségi költségvetési programok egyik klasszikus célja, hogy a fejlesztési források elosztásába azok is beleszólhassanak, akik kisebb érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek. E társadalmi csoportokokat tipikusan civil szervezetek képviselik, igényeiket, szükségleteiket ők hangosítják ki. A fővárosi civil szervezetek aktivitása ezáltal jelentősen tudja növelni a program inkluzivitását.

A közösségi költségvetési program emellett egyfajta felhívás a civil szervezetek számára (is), hogy sajátos szempontjaik mentén értékeljék a várost, és azonosítsák be azokat a helyzeteket, amelyek javításra, fejlesztésre szorulnak. A program korlátozott költségvetése nem teszi lehetővé, hogy nagy mértékű, strukturális változásokat indítsunk el a városban, de alkalmas figyelemfelkeltő vagy újszerű fejlesztések létrehozására. Ezen keresztül a civil szervezet saját üzenetének kihangosítására is lehetőséget kap.

A Civil Ötletszalonon három asztalnál folyt beszélgetés: a szociális gondoskodás, a fenntartható városfejlesztés és a kutúra, sport, közösség témaköreiben osztották meg gondolataikat a megjelentek. Minden asztalnál ült olyan városházi szakértő is, aki érdemben tudott az ötletekre reflektálni, javaslatokat tenni. 

Aki konkrét ötlet nélkül érkezett, azokat a következő gondolatmenettel próbáltuk inspirálni: 

• Mik a szervezeted legfőbb társadalmi üzenetei?
• Mi az, ami a városban leginkább hiányzik ezekkel kapcsolatban? 
• A felvázolt helyzetekkel kapcsolatban milyennek szeretnéd látni a jövőt? Láttál-e külföldön jó megoldást esetleg?
• Tudsz-e konkrét helyszínt rendelni a megoldáskereséshez? Hol valósulhatna meg egy példaértékű fejlesztés? Ha nincs is konkrét helyszín, milyen lenne egy optimális helyszín? Ki a célcsoportod, hol tudod elérni a célcsoportodat?
• Mi lehetne egy olyan konkrét, kisléptékű fejlesztés, ötlet, ami beadható a közösségi költségvetésbe? 

Ahogy a korábbi ötletszalonokon is tapasztaltuk, most is számos jó ötlet került napirendre. A résztvevők lelkesedésére pedig jellemző, hogy csak a tervezettnél fél órával később, és akkor is csak egy következő program miatti kényszerből tudtuk lezárni a beszélgetéseket. 

Köszönjük a részvételt és az értékes gondolatokat, mindenkit várunk szeretettel a jövőbeli eseményeinken is!