Újítások a fővárosi közösségi költségvetés harmadik évében – okok és következmények a háttérben

2022.11.08.blog
Harmadik alkalommal indítottuk útjára közösségi költségvetési programunkat: ismét várjuk a budapestiek városjobbító ötleteit, amelyek közül a legnépszerűbbeket 1 milliárd forint erejéig megvalósítjuk. Három lényeges elemében változtak, finomodtak a szabályok, ezeket vesszük most végig, betekintést engedve a változtatások okaiba, következményeibe.

LOKALITÁS 

Talán a legfontosabb, és a további változásokat is kiváltó fejlemény, hogy idén minden eddiginél komolyabban vesszük az ötleteitek lokalitását, vagyis azt, hogy egy-egy ötletet konkrétan hol javasoltok megvalósítani. 

Ez egyrészt jelenti azt, hogy a konkrét helyszínekre javasolt ötletek (amibe a példálózó jelleggel helyszíneket megjelölő, de alapvetően általános javaslatokat nem értjük bele) önálló kategóriában versenyezhetnek a forrásokért. A „helyi kis ötletek” kategóriában összesen 400 millió forint fog így gazdára találni a legnépszerűbb, egyenként legfeljebb 50 millió forintos fejlesztések között, míg a „helyi nagy ötletek” kategóriában 240 millió forintot szánunk olyan javaslatokra, amelyek megvalósítása 50 millió forintnál költségesebb, de legfeljebb 120 millió forintba belefér. 

Emellett arra fogunk törekedni, hogy a korábbi évekhez képest sokkal ritkábban forduljon elő olyan, hogy ha ugyanazt vagy hasonló fejlesztést kértek (például gyalogátkelőhelyeket, biztonságosabban használható kerékpársávot stb.), de különböző helyszínekre, azt összevonjuk egy közös, általános igényt kifejező ötletté. Ennek számos következménye lesz. 

Nézzük először a Ti szempontjaitokat: A szavazólapon nagyobb számú ötlet közül lehet majd válogatni, ami nagyobb versenyt is jelent: hasonló témájú, de más-más helyszínre vonatkozó ötleteitek egymás konkurenciái lesznek a szavazólapon, a rájuk leadott szavazatok meg fognak oszlani. Ugyanakkor a konkrét helyszínre vonatkozó ötlet révén sokkal hatékonyabban tudjátok majd szavazásra mozgósítani azokat, akik hozzátok hasonlóan érdekeltek az újításban. És nem utolsósorban a „helyi ötletek” kategóriában a szavazás lezárásakor egyértelmű lesz, hogy melyik helyszínen valósulhat meg egy-egy fejlesztés.  

A hivatal számára is kihívásokat jelent az újítás: a konkrét helyszínekre vonatkozó ötletek egyenkénti elbírálása, megvalósíthatóság esetén árazása sok többletmunkát fog eredményezni. Ezt a feladatot bonyolítja, hogy a fővárosi közösségi költségvetésre nem csupán fővárosi, de kerületi tulajdonú közterületekre is beadhattok ötleteket, ahol a kerületek bevonása is szükséges a döntésekbe. Emellett – különösen a legtöbb mérnöki munkát feltételező „városüzemeltetési” ötleteknél – az árazás óhatatlanul bizonytalanságokat fog magában hordozni, hiszen terveztetni a közösségi költségvetés kötött, 1 éves ciklusában nincsen sem idő, sem extra forrás. 
 

TÁRSADALMASÍTÁS – BÚCSÚZUNK A KÖZÖSSÉGI KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCSTÓL 

A közösségi költségvetés első két évében a hivatali szűrésen átment, és adott esetben összevont ötleteket a budapestiekből álló közösségi költségvetési tanács szűrte tovább, és tett javaslatot a szavazólapra kerülő nagyságrendileg 50 ötletre. 

A tanácstagok, valamint a munkájukat segítő facilitátor csapatok (1. évben Demnet Alapítvány, 2. évben Közélet Iskolája Alapítvány) tevékenységét nagyon nagyra értékeljük. Ennek ellenére a harmadik évben az ötletek szűrésébe a tanácsot nem fogjuk bevonni, aminek okai fontossági sorrendben a következők: 

  • Úgy ítéljük meg, hogy a tanács az összbudapesti igényeket megfogalmazó ötleteket megbízhatóan szűrte, de a konkrét, nem belvárosi (és ezért kevésbé ismert) helyszínekre vonatkozó ötletek megítélése időnként esetleges volt. Ez természetes is, hiszen ezt a problémát csak jó helyismerettel rendelkező – azaz praktikusan minimum 23 önálló, kerületi tudással felvértezett – tanács felállításával lehetne orvosolni, amire sajnos nincsen kapacitásunk. 
  • A fentiekben leírtak szerint az idei évtől az ötletek helyszíne még az eddigieknél is fontosabb lesz, így nem engedhetjük meg, hogy a konkrét lokalitáshoz köthető ötletek szűrése esetleges legyen. Ezért döntöttünk úgy, hogy valamennyi, a hivatali szűrésen átjutott ötlet szavazólapra kerüljön idéntől. 
  • A tanács az eddigi években 2, illetve 3 teljes napot tanácskozott, és ennyi idő alatt évente kb. 140 ötletet tudott feldolgozni. Az összevonások számának csökkenése miatt várhatóan jóval több ötletet kellene feldolgozniuk, amire még hosszabb időt kellene szánni. Ez nem biztos, hogy reális elvárás, hiszen mindenki számára értékes hétvégi napokról beszélünk. 

 
TÁRSADALMASÍTÁS – INDULNAK AZ ÖTLETSZALONOK, SZAKMAI KONZULTÁCIÓK 

Az eddigiekben a közösségi költségvetési tanács megszervezésére fordított energiáinknak új helyet kerestünk, olyan lehetőségeket, ahol találkozhatunk a budapestiekkel és együtt ötletelhetünk arról, hogy a közösségi költségvetés hogyan tehetné Budapestet még jobb hellyé. 

Így született meg az ötletszalonok, szakmai konzultációk ötlete. Ezek lényege, hogy az ötletelésre nyitott budapestiek az idei évtől közvetlenül találkozhatnak, eszmét cserélhetnek a főváros szakembereivel, azokkal, akik adott szakterület fejlesztéseivel foglalkoznak, illetve a nyertes ötleteket megvalósítják. Ettől azt várjuk, hogy egyre nagyobb számban kerüljenek olyan ötletek benyújtásra, illetve később szavazólapra, amelyek egyaránt tükrözik a budapestiek igényeit, ugyanakkor szakmailag is helytállóak. Emellett úgy gondoljuk, hogy aktív budapestiek és hivatalnokok, szakemberek ilyen típusú együttgondolkodása kölcsönösen új nézőpontokat nyit meg és közelebb viheti egymáshoz a feleket, amin a város csak nyerhet. 

Az ötletszalon megrendezésével az ötletbeadási időszakban minden budapestinek felajánljuk a lehetőséget, hogy informálódjon a közösségi költségvetés általános szabályairól, a folyamatról, inspirációt gyűjtsön az ötletbeadáshoz, de emellett találkozhat éppen formálódó (vagy akár a korábbi években már beadott) ötletéhez értő szakemberekkel is, akik betekintést adnak a bírálat szempontjaiba, tanácsot adnak az ötlet megformálására vonatkozóan. 

Szakmai konzultációkat terveink szerint az ötletbeadási időszak lezárását követően rendezünk. Az ötletek három kategóriába esnek az elbírálásnál: vannak, amelyeket szinte egy az egyben szavazólapra továbbít a hivatal, míg vannak, amelyeket valamilyen okból egyértelműen elutasít (például, mert megvalósítása túl drága, előkészítés alatt lévő fejlesztésnek mond ellent stb.). A harmadik kategóriába eső ötleteket beadó ötletgazdákkal törekszünk majd a lehető legnagyobb számú egyeztetést lefolytatni. Itt fogjuk elmondani, megvitatni, hogy a beadott ötletet alapvetően támogatjuk, de valamilyen jelentős változtatást javaslunk benne, vagy épp összevonnánk két vagy több ötletet. Ilyen változtatások az eddigi években is előfordultak, az idei ciklustól szeretnénk a mögöttük álló miértekbe is beavatni az ötletgazdákat, illetve a nyitott kérdéseket velük közösen véglegesíteni. 

Nagy izgalommal nézünk közösségi költségvetésünk új társadalmasítási törekvései, a budapestiekkel létrejövő új találkozások elé. A későbbiekben beszámolunk majd a tapasztalatokról is! 

Megosztás
Facebook logo