Elérhetőségekotlet@budapest.hu

Kereső sáv

Beküldött ötletek

Részletes kereső

Search result

Zöld Budapest

 Egész Budapest

„Kertváros a Belvárosért” város-zöldítő civilprogam

Kampány A

Mi, fővárosi kertvárosiak minden évben bővelkedünk túlszaporodó évelő növényekkel, melyek ritkításával az elszállítandó zöldhulladék mennyisége növekszik. Pedig ezek sokszor alkalmasak lennének kiültetésre a sűrűn beépített városrészek erkélyein, ablakjaiban, belső udvarain vagy a közutak fatövénél, az ún. fatányérok szépítésére. Az európai városokhoz képest a mi Budapestünk - szerintünk indokolatlanul - jóval szegényesebben zöld és virágos. A 2000-es évek elején A Kék Forrás Környezet- és Természetvédelmi Egyesülettel fővárosi pályázatot nyertünk bérházi belsőudvar zöldítésére. Ebben talajtani szakértővel (http://talajesviz.kertk.szie.hu/munkatarsaink/dr-biro-borbala) bizonyítottuk, hogy a feltört beton alatti glejes talaj életre kelthető és beültethető. Néhány éves ötletünk megvalósulását a szervezőerő gyengesége és forráshiány okozta, amit talán a támogató önkormányzatok meg tudnának oldani. A szervezés ma már on-line is lehetséges, csak fel kéne karolnia a médiának kezdetben egy-egy kerületen belül. Ettől a javasolt programtól a közösségi aktivitás, együttműködés erősödését is reméljük. Célközönségünk: a kertvárosi és belvárosi civilek, társasházak, önkormányzatok, multik és helyi vállalkozók.

Zöld Budapest

 Egész Budapest

Budapest közterület-öntözése talaj- és összegyűjtött esővízzel

Kampány A

Bp. közterületi öntözése jelenleg ivóvízzel történik, pedig a város pesti oldala a Duna mellékágainak lecsapolt területén fekszik, ezért általában magas a talajvízszint manapság is. Ezt bizonyítja a régi bérházak vizesedése. Hosszú távon jóval olcsóbb lenne, ha parkjaink és a nyári közút portalanító öntözések is a város alatti, általában öntözésre alkalmas talajvízből, ill. összegyűjtött csapadékvízből valósulna meg. A klíma felmelegedése, az ún. városi hőszigetek ellen, a hektikus csapadékeloszlás kiegyenlítésére a város közterületein csapadékvízgyűjtő tavakat, elöntéstűrő növényzetű, süllyesztett zöldterületeket kéne kialakítani és a város alatti öntözésre alkalmas bőséges talajvizet is fel kéne használni. Külföldi példák vannak a száraz időben sportolásra (görgeszkázás stb.) alkalmas csapadékvíz gyűjtő kismedencékre. A talajvíz-kutakból történő közpark öntözésére pedig már van példa Angyalföldön. Javaslatunk az ún. városi hőszigetek számának és a levegő portartalmának csökkenését, a városi mikroklíma és zöldterületek javulását és ezzel a lakosság jobb közérzetét és élővilágának megőrzését eredményezné. Célközönségünk: a város lakossága és élővilága. Külföldi jó példákat szép számmal találunk az alábbi tanulmányban is: http://terkoz.budapest.hu/wp-content/uploads/2018/07/ZOLDINFRASTRUKTURA_FUZETEK_20180531_ONLINE.pdf

Zöld Budapest

 Egész Budapest

Kerékpár út a Mária Terézia utca ‒ Leányka utca ‒ Kővirág sor útvonalra

Kampány A

A budafoki Nagytétényi úton haladó kerékpár út Budafok belvárosába érve, a Mária Terézia utcánál véget ér, bár a Városházánál van egy jól kiépített kerékpáros aluljáró a vasúti sínek és a 6-os út alatt, ez kivezeti a bicikliseket a Duna-partra, ezért nem megfelelő azoknak, akik a 7-es busz végállomásánál kezdődő, Sáfrány utca ‒ Tétényi út útvonalon akarnak menni a belváros felé. A Mária Terézia utca igen forgalmas, egy sávos, egyirányú utca, amelynek bal oldalán a panelházak lakói parkolnak, ugyanakkor összesen 13 buszjárat közlekedik itt, a Mária Terézia utca a Leányka utcánál két sávosra bővül, a kerékpáros közlekedés viszont itt legalább olyan bizonytalan. Azoknak, akik át akarnak jutni a 11. kerületbe, az egyik megoldásuk, hogy a vasút felett áthaladó felüljáró előtti, szintén Leányka utcának nevezett utcán haladnak a Kővirág sor felé, ez azonban egyirányú utca, ezért az ugyanitt jövő biciklisek vagy szembe közlekednek az autós fogalommal az útesten, vagy a nem túl széles járdán a gyalogosokkal. A Kővirág sor eleje egy igen elhanyagolt útszakasz, az úttest kocsival is nehezen járható, a biciklisek a kátyúk miatt a szembe sávba kénytelenek menni, járda a Katona utcától majdnem a Putnok utcáig nincs. Ezen a részen úgy is lehetne segíteni, hogy a Budafoki elágazás nevű villamosmegálló alatt lévő aluljárónál átalakítanák a lépcsőt rámpává, hogy a biciklisek használhassák. Másik lehetőség az Anna utca ‒ Ady Endre út útvonalon való haladás, ez azonban szintén nagyon forgalmas, és éles kanyarok találhatók rajta, a biciklisek itt is rendszeresen inkább a járdát választják, végül pedig ‒ a kis utcákon való kanyargás után ‒ szintén a Kővirág sorra jutnak, ahol az előbb már említett problémával találkoznak.

Zöld Budapest

 Egész Budapest

Zebrák a Tordai út ‒ Péterhegyi út útvonalán

Kampány A

A Remete utca ‒ Tegzes utca ‒ Tordai út ‒ Horogszegi határsor ‒ Péterhegyi út útvonal egy nagyjából 2 és fél km hosszú útszakasz, amely annak ellenére, hogy több nevet visel, egy folyamatos útrész, ez Budafok, a Péterhegy és a Kelenvölgy fogalmát gyűjti össze, és vezeti ki az Egér útra, rajta több buszjárat is közlekedik. Ezen a szakaszon eddig csupán egyetlen gyalogátkelő volt, a Kápolna útnál, idén decemberben kialakítottak egyet a Szabina útnál, és már csak a zebrafelfestés hiányzik az Ady Endre útnál. Ugyanakkor, tekintettel arra, hogy ezen a szakaszon nagy a busz- és az autófogalom, sok a beláthatatlan útrész a kanyargós út, az egymás követő emelkedők és lejtők miatt; valamint amiatt, hogy az útszakasz nagy részén csak az egyik oldalon van járda, hol az egyik, hol a másik oldalon, ezért a gyalogosoknak szükségszerűen át kell kelniük az úttesten; ezért érdemes lenne több gyalogosátkelőt is kialakítani. Délről észak felé haladva: (1) először is az Arany János utcánál, ahol ez a forgalmas rész elkezdődik, (2) egyet a Hír utcánál, ahol egy játszótér található, és ahol a sövények és a buszmegálló miatt nehezen belátható az úttest, (3) a Kapisztrán utcánál, ahol a forgalom egy része kivezetődik a Balatoni útra, és ahol az egyik buszjárat is elkanyarodik, (4) a Szentkorona utcánál, ahol a meredek út miatt az autósok ritkán lassítanak, de ahol a gyalogosoknak át kell kelniük, mivel az egyik oldalon véget ér a járda, a másikon pedig kezdődik, (5) a Zsoldos forduló nevű lépcsősornál, amelynél, mivel nincs autósközlekedés, ezért semmi sem kényszeríti az autósokat a lassításra, de ahol nincs folytatása a járdának, van viszont buszmegálló, ezért az úttesten való áthaladás indokolt, (6) a Kapolcs utcánál, amely a Balatoni útról hozza be a forgalmat, (7) a Ringló utcánál, amely a legforgalmasabb utca, mivel ez az egyetlen egybefüggő egyenes útszakasz, amely a hegyről vezeti át a forgalmat, és (8) az Ütköző sornál, amely az utolsó átkelési lehetőség a Péterhegyi úton a vasúti felüljáró előtt, de amely éppen a vasúti felüljáró hídja miatt tökéletesen beláthatatlan a gyalogosoknak. A Szabina út ‒ Hittérítő útnál szintén halad egy buszjárat útvonala, ezen a részen a Tegzes utcára tettek egy zebrát, de a Hittérítő út felől nincs, holott ott majdnem ugyanakkora a forgalom.

Gondoskodó Budapest

 II. kerület

Urbánus magány helyett cohousing :)

Kampány A

A cohousing koncepció egy lakáspolitikai reform, amely infrastrukturális és közösségi szinten valósítja meg a városi együttélés korszerűsítését. Olyan lakótömbök, társult lakóegységek létrehozását jelenti, ahol célzottan, pályázati alapon, diverz közösségek együttélése valósul meg. Ideális esetben, új beruházás keretében, a jövőbeli lakosok bevonásával, közösségi tervezéssel jönnek létre maguk az egyéni lakóegységek, a tömbök és közvetlen (parkosított) környezetük is. A jelentkezők jövőbeli lakókörnyezetük megtervezésében, kialakításában aktívan részt vesznek, tudatosan alakítják ki együttélési struktúrájukat, "szándékolt közösséget" hozva létre. Nem csak az urbánus életmód elszigeteltségét ellensúlyozza (szociális innováció), de gazdasági, fenntarthatósági, és környezettudatossági szempontok is kiemelten szerepet kaphatnak. A szokványos társasházi tömbökkel szemben az egyéni lakások kialakítása mellett, tudatosan kialakított közösségi terek beépítése a cél (pl. közös konyha, bicikli parkoló, üzlethelyiség, gyermekfoglalkoztató terem, "bulipince", tetőkert, udvari közösségi kert, stb.) Ez sokrétű szolgáltatási cserekereskedelem lehetőségeit ösztönzi, pl. közös főzések, gyermekfelügyelet (pl.: nyugdíjas lakó vigyáz fiatal család porontyaira), mind anyagi szempontból, mind a közösségi reziliencia szempontjából vitális előnyök. Példák: https://www.wohnfonds.wien.at/media/file/english/developers_competition_web_2018.pdf https://simonprize.org/co-housing-wohnprojekt-wien/

Zöld Budapest

 VIII. kerület

A Rákóczi tér barátságosítása kis beavatkozásokkal

Kampány A

A Rákóczi tér az átközlekedésen túl nem vonz sok embert, hogy ott időt is eltöltsenek, pedig a környék nem bővelkedik tágas árnyékos közterekben. A téren a vízmedence azontúl, hogy kettészeli a teret, a hideg hónapok alatt egy barátságtalan kőtengerré változik. Az emberek szeretik a víz közelségét, még jobban szeretnek hozzáérni, lábat belelógatni. Jó lenne, ha ezt a Rákóczi téren is meg lehetne tenni, a már meglévő vízmedencében. A medencén keresztben épülhetne egy stégszerű fa burkolat, ami összeköti a tér két oldalát, és lehetőséget biztosít áthaladásra, ücsörgésre a víz közvetlen közelében. Ha a jelenlegi vízgépészeti rendszer megengedi, jó lenne ha a medence természetközelibbé válhatna és vízinövények (és az emiatt megjelenő állatok) gazdagíthatnák tovább a tér biodiverzitását. A térhez kapcsolódó másik ötlet a keleti metrólejáró csarnokot kitakaró nagyfelületű betonfalának kreatív hasznosítása, színesítése. A harmadik ötlet a sok szempontból haldokló Vásárcsarnok létezésére való figyelemfelhívás, mivel a körút felől a metró épületei és a fák vizuálisan kitakarják. Erre lehetne alkalmazni valamilyen kreatív információs rendszert a körútról a Vásárcsarnok felé közelítve, akár taktikai urbanisztikai megoldásokkal, burkolatfestéssel.

Zöld Budapest

 II. kerület

Új villamosmegállót a Margit körútra

Kampány A

A 4-6-os villamos egyik leghosszabb szakasza, mintegy 700 méter, a Margit híd, budai hídfő és a Mechwart liget között húzódik. Régen volt egy köztes megálló, a Margit körúti ferences templommal szemben, ám ezt nem tisztázott okból megszüntették, és többek között ez is szépen lassan a Margit körút hanyatlásához vezetett. A közművek miatt egyszerűbb volt a sorfákat kivágni, mint megkerülni, és mára már csak az autós átmenő forgalom jelentős rajta, nem egy vonzó környék. Parkolási lehetőség hiányában és a messzi villamosmegállók miatt az itt található üzletek sorban megszűnnek, és rengeteg helyi lakos jóllétébe, komfortérzetébe kerül a jelenlegi áldatlan állapot. Az új köztes villamosmegálló létesítése lehetővé tenné a Margit körút-Rózsadomb gyalogos forgalmi tengelyének erősödését, illetve így az üzletek gyalogosan is elérhető távolságba kerülnének sok ember számára. Ez a terv része lehetne a Margit körút hosszú távú fellendítésének. Felhívom rá a figyelmet, hogy a közeli rózsadombi ferences iskola ideálisan lenne megközelíthető ebből az irányból, így ez valószínűleg jelentősen csillapítaná a Mechwart ligeti megálló tömeges forgalmát, hiszen ez az új lehetőség megközelítőleg 700 főt érintene közvetlenül. Megfontolandó lenne továbbá a várostűrő sorfák újratelepítése, vagy legalább új, esztétikus cserjesávok létesítése.

Egész Budapest

 VI. kerület

Andrássy út Rambla

Kampány A

- Mióta tizenéve Barcelonában jártam, az az álmom, h.az Andrássy útból Ramblát csináljunk. Ez könnyebben (és valószínűleg) az Oktogontól a Hősök teréig tartó területen valósítható meg. - A gépkocsi forgalom csak a szervízúton történne, csakúgy, mint Barcelonában. 1 sáv autó 1 sáv bicikliúttal. Középen egy hosszú és nagy sétáló utca-terület lenne pavilonokkal, szökőkutakkal, fákkal, növényekkel, padokkal - akár papagájokkal :) -, mint egy hosszú park. Barcelonában imádtam ott grasszálni. - Nagyon. Nem lenne többé autós főutca, több zöld, találka- és elárusító helyek, szobrok, játszóterek, virágárusok, szökőkutak, zöldség virág és szuvenír árusok, utcazenészek, pantomimesek, festők, portrérajzolók és az élő szobrok. És mindez a város közepéből. Jelenleg igazából csak átmenő uticéllal használjuk. Pavilonoknak átalakítva visszahoznám akár a milleneumi lejárókat, épületeket, természetesen elárusító, kiszolgáló helyeknek. Vagy faépületekben utaznék: a budagyöngyei villamosmegállót idemásolnám, a zugligeti, hűvösvölgyi, régi püskökladányi állomásépületeket, azokból kiindulva... Vagy mindet, vagy 1-2-t. A Köröndnél csak a szervízúton történne a közlekedés. Úgy emlékszem, Barcelonában is volt ilyen. Lenne középen egy nagyobb összefüggő tér. A milleneumi-Deák téri épülettel, vagy szökőkúttal. - Sztem a Budapestiektől a külföldiekig bárki megszeretheti. - Más szemlélet, más funkció, nagy és központi területen. - vilagutazo.net/uticelok/kulfoldon/2017/05/17/barcelona-utoere-la-rambla/

Egész Budapest

 VIII. kerület

A Roma Parlament művészeti anyagának kiállítási helyszín

Kampány A

Előrebocsájtom, hogy nem vagyok a téma szakértője, csupán kerületiként, művészetek iránt érdeklődőként és hírfogyasztóként követem azt a kálváriát, amit a Tavaszmező utcai roma képzőművészeti gyűjtemény költöztetéséről és tárolásáról tudni lehet. Előzmény a Roma Parlament kilakoltatása a műemléki Seenger házból, ahol a Kölber freskó mellett kortárs roma alkotók munkái díszítették a falakat. A képek egy Üllői úti raktárba és a FROK-hoz kerültek. Idén nyáron egy pincekiállítást tartottak az alkotók felhívva a figyelmet az áldatlan állapotokra: https://index.hu/belfold/2020/07/10/roma_parlament_tavaszmezo_utca_6_cziffra_kozpont_bm_emmi/ Úgy gondolom, hogy esélyegyenlőségi, oktatási, felzárkóztatási, méltányossági szempontból elfogadhatatlan, hogy egy ilyen jelentős számú kisebbségnek ne legyen markáns művészeti jelenléte épp abban a kerületben, ahol szignifikánsan a legnagyobb számban élnek. Mindennek "gondoskodó" szerepe is van, hiszen ismertséghez, megélhetéshez is jutnak a bemutatkozó művészek. Javaslat: Egy üres önkormányzati (kerületi) utcafronti földszinti ingatlan kijelölése olyan épületben, ahol van nehezen hasznosítható udvari önkoris raktárhelyiség is. Ezek felújítása, légkondi és riasztó felszerelése. A raktárban, az éppen nem használt alkotások kerülnek katalogizált őrzésre. A bemutatótér egyik termében pedig állandó, a másikban időszaki kiállítás kap helyet. A főváros a felújítást, a kerület a rezsit és az építménykarbantarást állhatná, az üzemeltetést az EMMI.

Zöld Budapest

 II. kerület

Szeretnénk zöldebb Mechwart lépcsőt

Kampány A

A II. kerület Mechwart lépcsője fontos gyalogos összekötő tengely a Rózsadomb és a Margit körút között, a lakossági használaton túl reprezentatív funkcióval is bír(na), mivel az önkormányzatot köti össze a ferences templommal, így sok hétvégén esküvői menet illetve a templomba igyekvők haladnak végig rajta. Jelenlegi elhagyatott állapotán szeretnék segíteni fejlesztési tervemmel. A felújítás keretében a Mechwart lépcső új funkciót is kapna, mivel két végén fedett biciklitároló lenne kialakítva, ami a város biciklis közlekedését lokális szinten fejlesztené, hiszen a zsúfolt társasházakban nem megoldott a kerékpártárolás. Tájépítészként fáj látni a betömörödött, elhasználódott, kiszáradt, kutyák által sűrűn megtisztelt földsávot, amelyben fiatal hársfák próbálnak túlélni fény és tápanyagutánpótlás hiányában. Javaslom az árnyékkedvelő aljnövényzet létesítését, mulccsal való takarását, amely a kipárolgást is meggátolja, illetve esztétikai értéket is képvisel, illetve javaslom a csapadékvíz részleges ide vezetését, amely valamelyest megoldaná az öntözés problémáját. Javaslom a legegyszerűbb módon zöldfal létesítését, borostyánnal való befuttatással. Javaslom a betömörödött föld teljes cseréjét. Javaslom a beton feltörését a lépcső legalsó szakaszában és ennek növényesítését. Javaslom új szegély létesítését, amely megakadályozza a kutyák ide nem illő tevékenységét. Javaslom a közvilágítás újragondolását. Felvázoltam néhány idealista látványtervet, ám számos jó megoldás létezik.

Gondoskodó Budapest

 XIII. kerület

Iskolák környékének közlekedésbiztonsági megerősítése

Kampány A

Régóta aktuális, hogy a közterületeink jobban reflektáljanak az itt élők specifikus igényeire, legyenek egyedi, identitást adó pontok, több játékos, sportos elemmel és legfőképp, jobb hangulattal -- egy gyerekbarát város tervezése jegyében az iskolák környékének közlekedésbiztonsági megerősítésére, figyelemfelkeltő és hangulatnövelő elemekkel való kiegészítésére egy mintaprojektet javasolok az újlipótvárosi iskolákkal mint mintaterületekkel. Játszóutca kialakítása -- bécsi mintára, az iskola mellett lezárt utcaszakaszon olyan szabadtéri játékokat, tevékenységeket űzhetnének a gyerekek, amelyekre a parkok helyhiány vagy biztonsági okok miatt amúgy nem adnak módot, pl. vezetett foglalkozásokkal, terepbiciklizés, kresz megtanulása, stb. -- a Gergely Győző utca Pozsonyi - Hollán közti szakasza pont alkalmasnak tűnik erre. Közlekedésbiztonsági fogások -- az úttest járdaszintbe hozatala, nagyobb fülek a sarkokon növényágyásokkal, 20km/h sebesség, késleltetett lámpa, parkolóhelyen kialakított szülői várakozó, biciklitámaszok, 'no motor' tábla, a duplaparkolás megszüntetése, színes és figyelemfelhívó zebrák. Egyedi arculat, hívogató környezet, jó hangulat -- színes aszfaltfestésekkel sokkal vonzóbbá lehetne tenni az iskolák környékét, egy ugróiskola, a naprendszer planétái, szorzótábla, időmértékes verselés, a MOME diákjai már meg is valósították -- játékos, sportos elemek (ugráló, mászó), de az ott levő elektromos dobozokat is be lehet festeni egy ismert és kedvelt mesefigurával.

Egész Budapest

 Egész Budapest

Szelektív hulladékgyűjtést és a pocsékolások felszámolását!

Kampány A

Ez egy olyan ötlet, amit nem csak Budapesten, hanem országszerte bevezetésre kerülhetne. Be kellene tiltani az egyszer használatos termékeket mint pl.: műanyagzacskó, szívószál stb.. Valamint lehetőséget biztosítani az embereknek olyan alternatívák elérésére mint pl.: a vászon szatyor bevásárláshoz, zöldség, gyümölcs vételre mosható hálók vagy más természetes anyagokból készült tárolók bevezetése és a visszaváltható üvegek is ideálisak. Fontos lenne, hogy az éttermekben, gyorsétteremekben is az egyszer használatos műanyag evőeszközök helyett más evőeszközök legyenek pl.: fém, ami elmosható. Ezek mellett olyan kukák elhelyezése lenne fontos városszerte, melyek a szelektív hulladékgyűjtést segítik. A célközönség igazából mindenki aki Budapesti lakos, de ez az ötlet országszerte kiterjeszthető. A kategóriához azért kapcsolódik ,mert egész Budapestre vonatkozik sőt az egész országra vonatkozhatna. Bár sokat gondolkoztam azon, hogy inkább a zöld Budapest kategóriát válasszam-e, de inkább az egész Budapestnél maradtam. Sok helyen vannak már erre törekvések pl.: Budapesten is vannak olyan boltok, melyek az egyszer használatos termékeket száműzték, de sajnos nagyon kevés és úgy gondolom, hogy ezeket a boltokat is lehetne támogatni. Ilyen bolt pl.: www.nepazarolj.hu Ez az ötlet megváltoztathatná egész Budapest képét, sokkal kevesebb hulladék lenne és ezzel a környezetünkre is kevesebb nyomás nehezedne és esztétikailag is szebbé válhatna Budapest.

1 2 3