Beküldött ötletek

Mi, fővárosi kertvárosiak minden évben bővelkedünk túlszaporodó évelő növényekkel, melyek ritkításával az elszállítandó zöldhulladék mennyisége növekszik. Pedig ezek sokszor alkalmasak lennének kiültetésre a sűrűn beépített városrészek erkélyein, ablakjaiban, belső udvarain vagy a közutak fatövénél, az ún. fatányérok szépítésére. Az európai városokhoz képest a mi Budapestünk - szerintünk indokolatlanul - jóval szegényesebben zöld és virágos. A 2000-es évek elején A Kék Forrás Környezet- és Természetvédelmi Egyesülettel fővárosi pályázatot nyertünk bérházi belsőudvar zöldítésére. Ebben talajtani szakértővel (http://talajesviz.kertk.szie.hu/munkatarsaink/dr-biro-borbala) bizonyítottuk, hogy a feltört beton alatti glejes talaj életre kelthető és beültethető. Néhány éves ötletünk megvalósulását a szervezőerő gyengesége és forráshiány okozta, amit talán a támogató önkormányzatok meg tudnának oldani. A szervezés ma már on-line is lehetséges, csak fel kéne karolnia a médiának kezdetben egy-egy kerületen belül. Ettől a javasolt programtól a közösségi aktivitás, együttműködés erősödését is reméljük. Célközönségünk: a kertvárosi és belvárosi civilek, társasházak, önkormányzatok, multik és helyi vállalkozók.

A fák gyökere normál esetben kb. akkora kiterjedésű, mint a lombkorona. Ennek az alaptudásnak a hiányában a térhódító városi ember minimális szabad talajfelületre, ún. fatányér méretre kárhoztatja a fákat. Ennek nyomán a fa gyökere megfullad és idővel elszárad az egész fa. A sok vihar okozta fakidőlés a jelenlegi előnevelt, kis földlabdás fák nem kellő begyökeresedése is a nem kellő méretű talajhely és fatányér, valamint a közvezetékek fektetése, javítása alatti gyökérelvágások miatt történik. Időszerű tehát a budapesti fák „kiszabadítása” a betonból! A fatényérok megnövelése – akár a fák közötti sáv burkolatának eltávolításával és szárazságtűrő, örökzöld aljnövényzettel (pl. Vinca minor) élhetőbbé tenné fáinkat és szebbé a környezetüket is. Induljon hát a városi fák gyökereinek lélegzését segítő és ezzel élethosszukat növelő program Radó Dezső professzor halálának 20 éves évfordulójának emlékére, aki ezért a célért is küzdött! http://heti-valasz.hu/itthon/egy-tanito-halalara-1663 http://vmek.oszk.hu/01200/01214/01214.pdf

Bp. közterületi öntözése jelenleg ivóvízzel történik, pedig a város pesti oldala a Duna mellékágainak lecsapolt területén fekszik, ezért általában magas a talajvízszint manapság is. Ezt bizonyítja a régi bérházak vizesedése. Hosszú távon jóval olcsóbb lenne, ha parkjaink és a nyári közút portalanító öntözések is a város alatti, általában öntözésre alkalmas talajvízből, ill. összegyűjtött csapadékvízből valósulna meg. A klíma felmelegedése, az ún. városi hőszigetek ellen, a hektikus csapadékeloszlás kiegyenlítésére a város közterületein csapadékvízgyűjtő tavakat, elöntéstűrő növényzetű, süllyesztett zöldterületeket kéne kialakítani és a város alatti öntözésre alkalmas bőséges talajvizet is fel kéne használni. Külföldi példák vannak a száraz időben sportolásra (görgeszkázás stb.) alkalmas csapadékvíz gyűjtő kismedencékre. A talajvíz-kutakból történő közpark öntözésére pedig már van példa Angyalföldön. Javaslatunk az ún. városi hőszigetek számának és a levegő portartalmának csökkenését, a városi mikroklíma és zöldterületek javulását és ezzel a lakosság jobb közérzetét és élővilágának megőrzését eredményezné. Célközönségünk: a város lakossága és élővilága. Külföldi jó példákat szép számmal találunk az alábbi tanulmányban is: http://terkoz.budapest.hu/wp-content/uploads/2018/07/ZOLDINFRASTRUKTURA_FUZETEK_20180531_ONLINE.pdf

A budafoki Nagytétényi úton haladó kerékpár út Budafok belvárosába érve, a Mária Terézia utcánál véget ér, bár a Városházánál van egy jól kiépített kerékpáros aluljáró a vasúti sínek és a 6-os út alatt, ez kivezeti a bicikliseket a Duna-partra, ezért nem megfelelő azoknak, akik a 7-es busz végállomásánál kezdődő, Sáfrány utca ‒ Tétényi út útvonalon akarnak menni a belváros felé. A Mária Terézia utca igen forgalmas, egy sávos, egyirányú utca, amelynek bal oldalán a panelházak lakói parkolnak, ugyanakkor összesen 13 buszjárat közlekedik itt, a Mária Terézia utca a Leányka utcánál két sávosra bővül, a kerékpáros közlekedés viszont itt legalább olyan bizonytalan. Azoknak, akik át akarnak jutni a 11. kerületbe, az egyik megoldásuk, hogy a vasút felett áthaladó felüljáró előtti, szintén Leányka utcának nevezett utcán haladnak a Kővirág sor felé, ez azonban egyirányú utca, ezért az ugyanitt jövő biciklisek vagy szembe közlekednek az autós fogalommal az útesten, vagy a nem túl széles járdán a gyalogosokkal. A Kővirág sor eleje egy igen elhanyagolt útszakasz, az úttest kocsival is nehezen járható, a biciklisek a kátyúk miatt a szembe sávba kénytelenek menni, járda a Katona utcától majdnem a Putnok utcáig nincs. Ezen a részen úgy is lehetne segíteni, hogy a Budafoki elágazás nevű villamosmegálló alatt lévő aluljárónál átalakítanák a lépcsőt rámpává, hogy a biciklisek használhassák. Másik lehetőség az Anna utca ‒ Ady Endre út útvonalon való haladás, ez azonban szintén nagyon forgalmas, és éles kanyarok találhatók rajta, a biciklisek itt is rendszeresen inkább a járdát választják, végül pedig ‒ a kis utcákon való kanyargás után ‒ szintén a Kővirág sorra jutnak, ahol az előbb már említett problémával találkoznak.

A Remete utca ‒ Tegzes utca ‒ Tordai út ‒ Horogszegi határsor ‒ Péterhegyi út útvonal egy nagyjából 2 és fél km hosszú útszakasz, amely annak ellenére, hogy több nevet visel, egy folyamatos útrész, ez Budafok, a Péterhegy és a Kelenvölgy fogalmát gyűjti össze, és vezeti ki az Egér útra, rajta több buszjárat is közlekedik. Ezen a szakaszon eddig csupán egyetlen gyalogátkelő volt, a Kápolna útnál, idén decemberben kialakítottak egyet a Szabina útnál, és már csak a zebrafelfestés hiányzik az Ady Endre útnál. Ugyanakkor, tekintettel arra, hogy ezen a szakaszon nagy a busz- és az autófogalom, sok a beláthatatlan útrész a kanyargós út, az egymás követő emelkedők és lejtők miatt; valamint amiatt, hogy az útszakasz nagy részén csak az egyik oldalon van járda, hol az egyik, hol a másik oldalon, ezért a gyalogosoknak szükségszerűen át kell kelniük az úttesten; ezért érdemes lenne több gyalogosátkelőt is kialakítani. Délről észak felé haladva: (1) először is az Arany János utcánál, ahol ez a forgalmas rész elkezdődik, (2) egyet a Hír utcánál, ahol egy játszótér található, és ahol a sövények és a buszmegálló miatt nehezen belátható az úttest, (3) a Kapisztrán utcánál, ahol a forgalom egy része kivezetődik a Balatoni útra, és ahol az egyik buszjárat is elkanyarodik, (4) a Szentkorona utcánál, ahol a meredek út miatt az autósok ritkán lassítanak, de ahol a gyalogosoknak át kell kelniük, mivel az egyik oldalon véget ér a járda, a másikon pedig kezdődik, (5) a Zsoldos forduló nevű lépcsősornál, amelynél, mivel nincs autósközlekedés, ezért semmi sem kényszeríti az autósokat a lassításra, de ahol nincs folytatása a járdának, van viszont buszmegálló, ezért az úttesten való áthaladás indokolt, (6) a Kapolcs utcánál, amely a Balatoni útról hozza be a forgalmat, (7) a Ringló utcánál, amely a legforgalmasabb utca, mivel ez az egyetlen egybefüggő egyenes útszakasz, amely a hegyről vezeti át a forgalmat, és (8) az Ütköző sornál, amely az utolsó átkelési lehetőség a Péterhegyi úton a vasúti felüljáró előtt, de amely éppen a vasúti felüljáró hídja miatt tökéletesen beláthatatlan a gyalogosoknak. A Szabina út ‒ Hittérítő útnál szintén halad egy buszjárat útvonala, ezen a részen a Tegzes utcára tettek egy zebrát, de a Hittérítő út felől nincs, holott ott majdnem ugyanakkora a forgalom.

Budapesten ritkán telepítenek ehető növényeket városi parkokba, kevésbé szennyezett közterekre. Jó lenne ennek teret adni, és meghonosítani az ehető termésű fásszárú növények ültetését a már meglévő közparkokban, illetve elvként való beépítését az új városi zöldfelületek tervezésének szempontjai közé. Fontos az élelmiszertermelésről való szemléletformálás, és jó lenne ha a városi ember is megtapasztalhatná a helyben termett és saját maga által szüretelt gyümölcs élményét. A telepítésen kívül fontos, hogy a szemléletformálás és figyelemfelkeltés miatt készüljön kommunikációs kampány a programról. A frissen elültetett és a már meglévő ehető növényekről egy digitális adatbázisba kerüljenek fel az információk, aminek a segítségével a lakosok tájékozódhatnak az egyed helyéről, termőidőszakáról. Praktikus lenne, ha a Budapest Fatárban ehetőség szempontjából is lehetne szűrni a növényegyedeket.

Közterületen, budapesti parkokban, BKK váróhelyiségekben, zöldterületeken, játszótereken és egyéb közösségi tereken, ahol a városi polgárok kényelmesen helyet foglalva építhetik társadalmi kapcsolataikat. Utcabútorok, amelyek ellenállnak az időjárás és a vandalizmus kiváltó behatásoknak, nem utolsó sorban környezetvédelmi szempontból aktív térkommunikációs eszközként is használható bútorelemek. Olyan alapanyagot használunk, amely nem a fogyó erőforrásainkat aknázza ki, hanem a hulladékként keletkező forrásokat forgatja vissza a gazdasági-társadalmi rendszerbe, aktív és passzív elemként önmaga jelenti a környezetvédelem fontosságát, mindazonáltal, hogy kényelmes és használható utcabútorként jelenik meg a fővárosi polgárok számára, bármely életkorban lévő polgár számára. Máshol nem tekinthető meg (még jelenleg - akár Budapest kapcsolati tőkéjét felhasználva máshol is megtekinthetővé lehet tenni), mivel személyem saját formatervezési mintaoltalma alatt gyártott termék.

A Rákóczi tér az átközlekedésen túl nem vonz sok embert, hogy ott időt is eltöltsenek, pedig a környék nem bővelkedik tágas árnyékos közterekben. A téren a vízmedence azontúl, hogy kettészeli a teret, a hideg hónapok alatt egy barátságtalan kőtengerré változik. Az emberek szeretik a víz közelségét, még jobban szeretnek hozzáérni, lábat belelógatni. Jó lenne, ha ezt a Rákóczi téren is meg lehetne tenni, a már meglévő vízmedencében. A medencén keresztben épülhetne egy stégszerű fa burkolat, ami összeköti a tér két oldalát, és lehetőséget biztosít áthaladásra, ücsörgésre a víz közvetlen közelében. Ha a jelenlegi vízgépészeti rendszer megengedi, jó lenne ha a medence természetközelibbé válhatna és vízinövények (és az emiatt megjelenő állatok) gazdagíthatnák tovább a tér biodiverzitását. A térhez kapcsolódó másik ötlet a keleti metrólejáró csarnokot kitakaró nagyfelületű betonfalának kreatív hasznosítása, színesítése. A harmadik ötlet a sok szempontból haldokló Vásárcsarnok létezésére való figyelemfelhívás, mivel a körút felől a metró épületei és a fák vizuálisan kitakarják. Erre lehetne alkalmazni valamilyen kreatív információs rendszert a körútról a Vásárcsarnok felé közelítve, akár taktikai urbanisztikai megoldásokkal, burkolatfestéssel.

A 4-6-os villamos egyik leghosszabb szakasza, mintegy 700 méter, a Margit híd, budai hídfő és a Mechwart liget között húzódik. Régen volt egy köztes megálló, a Margit körúti ferences templommal szemben, ám ezt nem tisztázott okból megszüntették, és többek között ez is szépen lassan a Margit körút hanyatlásához vezetett. A közművek miatt egyszerűbb volt a sorfákat kivágni, mint megkerülni, és mára már csak az autós átmenő forgalom jelentős rajta, nem egy vonzó környék. Parkolási lehetőség hiányában és a messzi villamosmegállók miatt az itt található üzletek sorban megszűnnek, és rengeteg helyi lakos jóllétébe, komfortérzetébe kerül a jelenlegi áldatlan állapot. Az új köztes villamosmegálló létesítése lehetővé tenné a Margit körút-Rózsadomb gyalogos forgalmi tengelyének erősödését, illetve így az üzletek gyalogosan is elérhető távolságba kerülnének sok ember számára. Ez a terv része lehetne a Margit körút hosszú távú fellendítésének. Felhívom rá a figyelmet, hogy a közeli rózsadombi ferences iskola ideálisan lenne megközelíthető ebből az irányból, így ez valószínűleg jelentősen csillapítaná a Mechwart ligeti megálló tömeges forgalmát, hiszen ez az új lehetőség megközelítőleg 700 főt érintene közvetlenül. Megfontolandó lenne továbbá a várostűrő sorfák újratelepítése, vagy legalább új, esztétikus cserjesávok létesítése.

A Rákóczi tér metrókijáratánál ahogy feljövünk a mozgólépcsővel van egy fedett kültéri rész ahol belvároshoz nem méltó áldatlan állapotok uralkodnak már hosszú évek óta, ami rontja a városképet és az ott közlekedők komfortérzetét. Ez egy olyan terület amit nemigazán lehet hasznosítani, viszont körbe lehetne keríteni egy zöld fallal. A területet le kellene zárni egy kerítéssel ami megakadályozza a szemét elhelyezését és ládákba ültetett futónövényeket lehetne azon felfuttatni. Ez esztétikus lenne minden irányból nézve, a metrókijárat továbbra is kapna természetes fényt és zöldítés is megvalósulhatna minimális költségek mellett. www.tschumi.com/projects/59/

A II. kerület Mechwart lépcsője fontos gyalogos összekötő tengely a Rózsadomb és a Margit körút között, a lakossági használaton túl reprezentatív funkcióval is bír(na), mivel az önkormányzatot köti össze a ferences templommal, így sok hétvégén esküvői menet illetve a templomba igyekvők haladnak végig rajta. Jelenlegi elhagyatott állapotán szeretnék segíteni fejlesztési tervemmel. A felújítás keretében a Mechwart lépcső új funkciót is kapna, mivel két végén fedett biciklitároló lenne kialakítva, ami a város biciklis közlekedését lokális szinten fejlesztené, hiszen a zsúfolt társasházakban nem megoldott a kerékpártárolás. Tájépítészként fáj látni a betömörödött, elhasználódott, kiszáradt, kutyák által sűrűn megtisztelt földsávot, amelyben fiatal hársfák próbálnak túlélni fény és tápanyagutánpótlás hiányában. Javaslom az árnyékkedvelő aljnövényzet létesítését, mulccsal való takarását, amely a kipárolgást is meggátolja, illetve esztétikai értéket is képvisel, illetve javaslom a csapadékvíz részleges ide vezetését, amely valamelyest megoldaná az öntözés problémáját. Javaslom a legegyszerűbb módon zöldfal létesítését, borostyánnal való befuttatással. Javaslom a betömörödött föld teljes cseréjét. Javaslom a beton feltörését a lépcső legalsó szakaszában és ennek növényesítését. Javaslom új szegély létesítését, amely megakadályozza a kutyák ide nem illő tevékenységét. Javaslom a közvilágítás újragondolását. Felvázoltam néhány idealista látványtervet, ám számos jó megoldás létezik.

Az elmúlt időszakban hihetetlen kulturális és gasztronómiai változáson ment keresztül a XI.kerületi Bartók Béla út, sorra nyíltak a galériák, kávézók,kézműves pékségek - mindannyiunk örömére. Az élet felpezsdült, itt az ideje a természetet is meghívni. Szerencsére a Szent Gellért tértől a Móricz Zsigmond körtérig gyönyörű platánfák, majd terebélyes akácfák szegélyezik az úttestet. Az ötletem mindkét oldalon egy cserjékkel, virágokkal, fűvel beültetett zöld sáv kialakítása a járda szélén, amely összekötné a magányosan álló fákat. A megnövekedett zöldterület, az újonnan ültetett növények odacsalogatnák a madarakat, rovarokat is. A járda nagyon széles, nem csökenne a gyalogosok területe, csak az utcaköveket és a Demszky-karókat kellene kiemelni a sáv kialakításakor. A Bartók Béla Boulevardnak keresztelt,látnivalókban és programokban gazdag útszakasz egyre vonzóbb a fiatalok, turisták, biciklisták, környékbeliek számára. A Dunától indulva a Gellért-hegy tövében kanyarodva a Feneketlen-tóig eljutva egyre többen választják sétálásuk helyszínéül ezt a sugárutat. Tegyük zöldebbé, tisztább levegőjűvé a Bartókot!