Elérhetőségekotlet@budapest.hu

Budapestiekből álló tanács döntött az ötletek szavazólapra kerüléséről



A Fővárosi Önkormányzat által bevezetett, első próbaévében tartó részvételi költségvetés módszertanának meghatározó eleme, hogy a folyamat minden szakasza a Budapesten élő, dolgozó, tanuló polgárokra támaszkodik. Ennek része, hogy a beadási szakaszban bárki szabadon fogalmazhatott meg ötleteket, amelyekre végül a fővárosi polgárok fognak voksolni. Mint ahogy az is, hogy egy közbenső állomásként a budapestiekből álló részvételi költségvetési tanács értékelte az ötleteket, eldöntve, hogy melyek juthatnak el a szavazásig. 


A tanács tevékenységeinek fő célja tehát az volt, hogy ez a testület javaslatot tegyen a szavazásra bocsátandó ötletek listájára. A tagoknak nem írtuk elő kötelezően, hogy ejtsenek ki ötleteket, ugyanakkor a tanácsnak fontos szerepe volt abban, hogy kezelhető, befogadható mennyiségű ötlet kerüljön a szavazni kívánók elé.  


A tanács tagjai közül 46-ot a felhívásunkra jelentkező mintegy 700 budapesti közül választottuk ki sorsolással, ügyelve arra, hogy a tanácson belül a lakóhelyi (kerületi), életkori, iskolázottsági arányok hasonlítsanak a fővárosi népességen belüli arányokra. Ezt kiegészítendő, sérülékeny társadalmi csoportokkal foglalkozó civil szervezeteket kértünk fel arra, hogy delegáljanak érintett személyeket a tanácsba. Közülük szintén sorsolással választottunk 14-et. Ilyen módon a 60 fősre tervezett, a lemorzsolódások után végül 44 fővel összeülő tanács gyakorlatilag a budapesti társadalmat képviselte.




A tanács tagjai jogosultak az eléjük tárt - a Városháza és a kerületek szakmai szűrőjén átment - ötleteket megvitatni, és közülük kiválasztani a később szavazásra bocsátandókat. Ebben a szerepben a tanács javaslattételi jogkörrel rendelkezik. Az ötleteket korábban a Városháza munkatársai egységes formába hozták, leírásukat lerövidítették, és ahol szükséges volt, tartalmilag is módosították. A tanácstagok az ötletek megfogalmazásába, tartalmába nem szólhattak bele.  


Ennek megfelelően a tanács tagjai előzetesen értékelték a részvételi költségvetésre beérkezett és a fővárosi, kerületi szakemberek által megvalósíthatónak ítélt 141 ötletet közérdekűségük, észszerűségük, újításaik és szerethetőségük szerint, majd az április 17-18-i hétvégén megvalósult ülés alatt kisebb csoportokban átbeszélték, megvitatták ezeket. A kiscsoportos beszélgetéseket, és általában a tanács ülésének gördülékeny megvalósulását a DemNet Alapítvány facilitátorai (moderátorai) segítették. 


A tanács feladatával kapcsolatos legnagyobb dilemma az volt, hogy végül a szavazók a lehető legtöbb ötletről rendelkezhessenek, vagy inkább egy szűkebb, megszűrt halmazzal találkozzanak csak. Mindkét lehetőségnek vannak előnyei és hátrányai. Talán igazságosabbnak érződik, hogy minél több ötlet eljusson a szavazólapig, ugyanakkor kérdés, hogy a leendő szavazók - a budapesti polgárok - tudnak-e, akarnak-e százas nagyságrendű ötletet elolvasni, befogadni, ezeket mérlegelve szavazni. A sok ötlet azt is jelenti, hogy a szavazatok erősen megoszlanak, egy-egy javaslatra kevesebb jut, így a szavazás eredménye könnyebben befolyásolható az ismerősi kör rászervezésével. 


Ezeket a gondolatokat mérlegelve, a tanács tagjai a hétvégi ülésen az eléjük tárt ötleteket szigorú bírálatnak vetették alá, és nem féltek kimondani, ha valamelyiket nem tartották megfelelőnek. 


Az előre megadott értékelési szempontok az ötletek közérdekűségét, észszerűségét, újítását firtatták, illetve azt, hogy élhetőbbé, szerethetőbbé válik-e a város általuk. A tanácstagok az ülésen újra átbeszélték ezeket a szempontokat, valamint azt is megvitatták, hogy időszerű-e egy-egy ötlet, vagy éppen egy komplex megújítási folyamat része és ezért érdemesebb várni vele, illetve, hogy ez a forrás-e a legmegfelelőbb a megvalósítására. 


A tanács tagjai minden ötletet két különálló kicsoportban is megvitattak, értékeltek, majd a második napon ezek a csoportok összeolvadva valamennyit újra áttekintették. A döntés azonban egyéni szinten történt: a közös mérlegelés, beszélgetések után minden tanácstag egyenként, név nélkül adta le a szavazatát azokra az ötletekre, amelyekkel a két nap során találkozott. Ekkor az ötletek szavazólapra kerülése mellett vagy ellen tudott voksolni, vagy választhatott semleges álláspontot is. 


A tanácstagok egyéni szavazata megmutatta az ötletek támogatottságát. Azok, amelyek több elutasítást kaptak, mint támogatást, nem kerülnek a szavazólapra. Néhány ötlet persze a semleges sávba került, ezekről egy közös, plenáris szavazással döntöttünk. 


A tanács kétnapos munkájának eredményeként az elbírált 141 ötlet közül 53 jutott tovább a szavazólapra. Ezek közül 24 a Zöld Budapest kategóriába, 13 a Gondoskodó Budapest kategóriába, 16 ötlet pedig az Egész Budapest kategóriába tartozik.  


A szavazás május közepén indul és június végéig tart. Kérjük, ismerje meg a szavazólapra kerülő ötleteket, és szavazzon az önnek legjobban tetsző háromra!