Elérhetőségekotlet@budapest.hu

Miért utasították el az ötletem?



A részvételi költségvetés ötletgyűjtő szakaszában közel 700 ötletet tettünk közzé. Ezek az ötletek rávilágítottak a budapestiek igényeire, javaslataira, így minden beérkezett ötlet értéket képvisel számunkra.  


A Főpolgármesteri Hivatal és az érintett kerületek szakemberei minden ötletet megvizsgáltak, és jelentős részüket különböző okokból nem találták megvalósíthatónak. Ezeket az ötleteket, összesen 408-at kénytelenek vagyunk elutasítani, hiszen a Fővárosi Önkormányzat nem tudná garantálni megvalósításukat. Az alábbiakban összeszedtük az ötletek elutasításának leggyakoribb okait: 


  • Az ötlet költségvetése nem fér bele az erre megadott keretbe (50 millió Ft vagy az Egész Budapest kategóriánál 250 millió Ft)
    Ahogy ezzel külön cikkben is foglalkoztunk a faültetések kapcsán, egy-egy fejlesztés sokkal többe kerülhet, mint ahogy elsőre gondolnánk, mondjuk az anyagárakból kiindulva. Számolni kell terveztetési, engedélyeztetési költségekkel, esetleg közműveket is érint a helyzet, de a fővárosi cégek szolgáltatásainak árában benne van többek közt a munkaerő, a munkagépek használatának költsége is. Amennyiben volt rá mód, igyekeztünk úgy módosítani a túl költséges ötletek tartalmát, hogy beleférjenek a keretbe, de erre nem mindig volt lehetőség. 


  • Az ötlet (helyszíne/tárgya) nem fővárosi vagy kerületi hatáskörbe esik, hanem a Magyar Államéba vagy cégébe (pl. MÁV-területet érint), vagy magántulajdon.
    A korlátozottan rendelkezésre álló fővárosi területek mellett a kerületi önkormányzatok tulajdonában, kezelésében lévő területek jöhetnek szóba arra, hogy ott valami a részvételi költségvetésből megvalósuljon, természetesen a kerületek hozzájárulásával. A Magyar Állam vagy állami intézmény területére nem fejleszthet a főváros, és az állami hatáskörbe tartozó fejlesztéseket is el kellett utasítanunk (például oktatásüggyel kapcsolatos javaslatokat). Magántulajdon, így társasházak fejlesztése szintén nem lehet a részvételi költségvetés tárgya. 


  • Az ötletet nem hagyja jóvá az a kerület, ahol megvalósulna.
    Amennyiben kerületi területen valósulna meg az ötlet, a kerületnek kell mérlegelnie, hogy a javaslat összhangban van-e egyéb terveivel, elképzeléseivel, megfelel-e a kerületi szabályozásnak. Ha a kerület nem tud az adott fejlesztéshez hozzájárulni, legfeljebb helyszín nélkül (később választandó helyszínnel) tudtunk ötleteket tovább engedni. 


  • Az ötlet a részvételi költségvetés egyik kategóriájába sem fér bele.
    Viszonylag ritkán, de megtörtént, hogy egy ötlet tartalma, javaslata egyik kategóriába (Zöld Budapest, Gondoskodó Budapest, Egész Budapest) sem fért bele, azokkal ellentétes célokat szolgált. 


  • Az ötlet megvalósítása túlságosan nagy fenntartási és karbantartási költséggel járna.
    Az ötletekkel kapcsolatos talán legérzékenyebb kérdés, hogy milyen mértékű fenntartási költséget, energiát tud a főváros bevállalni azon felül, hogy megvalósítja a javaslatot. Akár egy pad vagy elültetett fa is jár valamennyi fenntartási költséggel, az ötletek egy része azonban gyakorlatilag egy-egy új intézmény létrehozását javasolta, ami folyamatos jelenlétet, munkaerőt, rezsiköltséget von maga után. Igyekeztünk felmérni annak lehetőségét, hogy a fenntartást civil vagy akár piaci alapon meg lehet-e valósítani, vagy – kisebb fenntartási szükséglet esetén – a főváros tudja-e vállalni. Ez azért is gondot okoz, mert a részvételi költségvetés adott évre szól, hosszú távú fenntartás, költés nem része. 


  • Az ötlet nagyobb mértékben tartalmaz szabályozási javaslatot, mint konkrét beavatkozást, ezért nem a részvételi költségvetés keretein belül kezelendő. Ezeket az ötleteket továbbítottuk az érintett szakfőosztályoknak.
    A részvételi költségvetés valaminek a megvalósulására hivatott. Számos ötlet tartalmazott olyan elemet, amely valamiféle szabályozás megváltoztatását kívánta. Még ha az adott szabályozás fővárosi hatáskörbe tartozik is, akkor sem valósítható meg részvételi költségvetésből. Ilyen jellegű javaslatokra azonban a Fővárosi Önkormányzat egy új eszközt hozott létre, amelyen keresztül bármely budapesti lakhelyű polgár tehet javaslatot. Ez az új, budapesti polgári kezdeményezés névre hallgató lehetőség a peticio.budapest.hu oldalon található. 


  • Az ötlet olyan fejlesztésre, hosszútávú szolgáltatásra irányul, ami már létezik, vagy tervezés alatt van.
    A városban sok olyan terület vagy ügy van, amelynek fejlesztése, megújítása éppen zajlik, esetleg tervezési szakaszban van. Nem volna szerencsés, ha ilyenkor olyan ötlet kapna zöld utat, ami adott esetben nem illeszkedik az éppen készülő tervekhez. Ha nem volt mód megállapítani azt, hogy az ötlet illeszkedik, kénytelenek voltunk most elutasítani. 

Összefoglalva, egy adott ötlet elutasítására azért került sor, mert az különböző okokból nem megvalósítható a fővárosi részvételi költségvetés keretein belül. Az ötlet beadásába és annak feldolgozásába befektetett munka azonban nem volt felesleges, hiszen az itt most nem megvalósuló ötletek is fontos visszajelzést, információt jelentenek az önkormányzat számára, irányt mutathatnak a további fejlesztésekre nézve.  


Az ötletek szavazásra bocsátása előtt azonban van egy további lépés: a budapesti polgárokból összehívott részvételi költségvetési tanács értékeli az ötleteket közérdekűségük, észszerűségük, újításaik és szerethetőségük szerint, majd kétnapos ülésén javaslatot tesz arra, hogy mely ötletek kerüljenek a szavazók elé. Erről egy másik cikkben írtunk bővebben. 


A részvételi költségvetés egy éveken át tartó tanulási folyamat, ahol a város lakói és az önkormányzat dolgozói egyre jobban megértik egymás szempontjait. A minél kevesebb elutasítás, csalódás érdekében a jövőben még több eszközzel igyekszünk szemléltetni, hogy milyen kritériumoknak kell az ötleteknek megfelelniük, ahhoz, hogy elnyerjék a szakmai főosztályok és a kerületek jóváhagyását.