Elérhetőségekotlet@budapest.hu

Bemutatjuk a részvételi költségvetést nemzetközi példákon



A részvételi költségvetés kiváló eszköze az állampolgárok döntéshozatalba való bevonásának, melynek során a város büdzséjének előre meghatározott részéről nem a helyi önkormányzat dönt, hanem a város lakói. Az részvételi költségvetés ötlete a brazíliai Porto Alegrében született meg 1988-ban, de ma már számos európai és amerikai városban alkalmazzák. Az alábbiakban ezek közül mutatunk be néhány példát.

Bologna

Az olasz városban csak néhány éve, 2017-ben indult el a kezdeményezés, de már az első évben 15 ezren vettek részt a projektekről szóló online szavazásban. A város hat kerületre oszlik, és mindegyikhez tartozik egy-egy „district lab”. Az itt dolgozók személyesen tartják a kapcsolatot a lakossággal, és szorosan együttműködnek velük a végleges projektek kialakításában. Mivel Bolognában található Európa legrégebbi egyeteme, külön hangsúlyt fektetnek a fiatalok, különösen az ott tanuló egyetemisták bevonására is: kilenc, 18 és 25 év közötti ifjúsági nagykövet segítségével próbálják elérni ezt a korosztályt – nagy sikerrel. Előfordult azonban az is, hogy maga a lakosság tett a szavazásban való részvétel növeléséért. A Via Abba, egy helyi utca lakói például úgy döntöttek, hogy lefordítják a kerületük részvételi költségvetéséről tájékoztatókat öt különböző nyelvre, és a fordításokat elhelyezik az utca minden házának előterében. Így elérték, hogy mindenki tudjon a szavazásról.

A részvételi költségvetés keretéből 2017-ben hat projekt valósult meg – egy-egy a város minden kerületéből. Ezek egyike volt a Borgo Panigale Reno körzetben a kerékpárutak fejlesztése és kibővítése, egy másik projekt keretében pedig egy iskola használaton kívüli tornatermét és öltözőit alakították át gyakorlati szaktantermekké, hogy így a rajz-, színjátszás- és zeneoktatás bekerülhessen az órarendbe.

New York-i költségvetés

New York részvételi költségvetésének története merőben eltér a más városokban tapasztaltaktól: itt ugyanis „alulról”, egy civil szervezet kezdeményezésének köszönhetően alakult ki a részvételi költségvetés gyakorlata. A Community Voices Heard szervezet tagjai alacsony jövedelmű New York-iak, akik azért dolgoznak, hogy a város költségvetési döntései az ő igényeiket is tükrözzék. Miután hallottak a részvételi költségvetésről, elkezdtek szervezkedni, hogy azt New Yorkban is megvalósítsák. Ugyan még nem értek el teljes sikert, de azt igen, hogy néhány (az első évben, 2011-ben négy, idén már 33) önkormányzati képviselő hozzájáruljon, hogy saját költségvetésének egy részéről a lakosság döntsön. Ez kerületenként legalább 1 millió USD-t jelent, ami azonban a körzetek népességéhez viszonyítva nem sok.

Cascais

Ebben a közepes méretű (200 ezer lakos) portugáliai városban 2011-ben vezették be a részvételi költségvetés gyakorlatát. Az eddig szavazásra bocsátott keretösszeg nagysága ugyan nem mondható kiemelkedőnek (évente 1,5 - 2 millió euró), de a helybéliek aktivitása annál inkább: 2016-ban a város teljes lakosságának közel 30%-a vett részt a szavazáson. Összehasonlításképpen ugyanebben az évben Párizsban csupán 5% volt ez az arány. Eleinte külön erre a célra létrehozott szavazóhelyiségekben, telefonon vagy online lehetett szavazni. Ennek kapcsán fontos kiemelni, hogy mennyire nyitott a részvétel a folyamatban: minden 18 év feletti polgár adhat le voksot, aki valamilyen formában kötődik a városhoz, legyen az helybéli lakos, vagy csak ott dolgozó vagy tanuló. A szavazásra kerülő projektek kiválasztásában szintén jelentős szerepe van a lakosságnak, nyilvános részvételi fórumok keretein belül vitatják meg a javaslatokat, amiket utána az önkormányzat munkatársai technikai szempontból megvizsgálnak. 2012-ben már csak ingyenes SMS-ben lehetett voksolni, telefononként 1 szavazattal.

A részvételi költségvetésnek van egy külön iskolai modellje is, mely a fiatalok bevonását célozza meg, akiknek javaslataira természetesen nem csak a saját iskolájukban, hanem városi szinten is számítanak. Az utóbbiak közül hármat is kiválasztottak az elmúlt években. Az egyik digitális buszmegállók létrehozásáról szólt, ahol napelemes telefontöltő és wifi is rendelkezésre áll. Egy másik szintén kapcsolódik a digitális eszközökhöz, ugyanis olyan padok kihelyezéséről szól, ahol a fiatalok összejöhetnek, és tölthetik telefonjaikat is. A harmadik javaslat pedig egy ifjúsági mozi fesztivál létrehozását tűzte ki célul.

Reykjavík

Az izlandi fővárosban 2011-ben valósult meg először a részvételi költségvetés-eljárás. Bevezetése mögött az a szándék állt, hogy erősítse a lakosság bizalmát a vezetés felé, ami a 2008-as gazdasági válság után megrendült, illetve hogy érezhető, gyakorolható hatalmat adjon a lakosok kezébe.

A 125 ezres lakosságú (körülbelül Győr nagyságú) városban, a javaslatok benyújtása és a szavazás kizárólag online zajlik. Ami különösen érdekessé teszi az izlandi megoldást, hogy a szavazóknak nem rangsorolniuk kell a projekteket, vagy kiválasztani néhányat közülük; ehelyett azt dönthetik el, a saját körzetükre jutó keretből melyik projektre mekkora összeget fordítanának. Ebben a „valamit valamiért” alapú rendszerben az emberek kénytelenek kompromisszumokat kötni, ráadásul a szavazás is szórakoztatóbbá válik. A folyamatot úgy tervezték, hogy a szavazók viszonylag kevés információt kapnak a projektekről, cserébe viszont nagyon könnyen kifejezhetik preferenciáikat. Átlagosan így csak 4-5 percet vesz igénybe egy szavazat leadása.

Madrid

A spanyol fővárosban 2016 óta működik részvételi költségvetés egy, a helyi ügyek megvitatása céljából létrehozott weboldalon, melynek neve Decide Madrid. Az oldal a Consul névre hallgató ingyenes szoftvert használja, mely szavazásokon, vitákon és konzultációkon keresztül vonja be a madridiakat a döntéshozatalba, ezzel elősegítve az átláthatóságot és a nyitott kormányzást. A webhely négy különálló elemből tevődik össze, ezek közül kettő kiemelkedik a közvetlen állampolgári befolyás szempontjából: egyrészt lehetőség nyílik javaslatokat tenni új törvények bevezetésére, melyekről később szavazhatnak is, másrészt pedig ott van a részvételi költségvetés, ahol az állampolgárok rendelkezhetnek a város költségvetésének egy részéről. A további két elem egy konzultációs folyamatot foglal magába, ahol a város által feltett kérdésekről lehet szavazni, valamint egy vitafolyamatot, ami nem közvetlenül vezet cselekvéshez, hanem inkább a helyi közvélemény felmérésére szolgál.

A részvételi költségvetés keretein belül 100 millió euró felett rendelkezhettek 2017-ben a madridiak. Ebben közel 70 ezren vettek részt. A lakosok a folyamat során tetszőleges számú egész városra vonatkozó projektre és egy kerületi projektre szavazhatnak, de az általuk támogatott projektek együttesen nem haladhatják meg a költségvetésben rendelkezésre álló források teljes összegét. A projekteket ezután a kapott szavazatok száma szerinti csökkenő sorrendbe rendezik, mind a városi szintű, mind a kerületi projektek esetében. Ezután a költségvetési keretösszeg kimerüléséig választják ki a projekteket. Ha egy projekt becsült költsége a keretösszeg túllépését okozza, akkor azt átugorják, és a következő kivitelezhető lehetőséget választják.

Szerző: Csobánczi Máté, Kövér Blanka
Hivatkozások
  • Cabannes, Y. (ed.) Another city is possible with Participatory Budgeting.
  • https://k.blog.hu/2019/08/17/otletek_az_onkormanyzatisag_megujitasahoz
  • https://urbact.eu/cascais-részvételi-költségvetése-egy-inspiráló-példa
  • https://citiesofservice.org/resource/co-creating-urban-commons-bologna-italy/
  • https://www.innovations.harvard.edu/participatory-budgeting-new-yorkcity
  • thegovlab.org/beyond-protest-examining-the-decide-madrid-platform-for-public-engagement/
  • https://k.blog.hu/2019/05/20/reszveteli_koltsegvetes_demokracia_egyszeruen_szorakoztatoan
  • https://www.demsoc.org/2019/04/11/online-pb-in-reykjavik-making-democracy-easier-and-more-fun/