Rákosi-bunker látogatása
2025.01.28.• blog
A látogatás során kapott szakszerű idegenvezetés során a résztvevők többek között megtudták, mi a teendő egy bombázás esetén, mennyi ember fér el a 2-es metró járataiban és mely részei atombiztosak a metró területének.
A túra első állomásán betekintést nyertünk a metrómúzeumban a régi metrókocsik világába, megismerkedtünk a régi irányítási rendszerekkel, egyenruhákkal és kitüntetésekkel. Tudtátok például, hogy régen ablaktalan szobából irányították a forgalmat? Azt tudtátok, hogy volt régen Metrós Irodalmi Színpad? Belegondoltatok már, hogy a széles tömegek a 2-es metró megnyitásával találkoztak először a mozgólépcsőkkel?
A metrómúzeumot követően közösen átsétáltunk a Rákosi-bunkerbe. Eközben megtapasztaltuk, hogy nagyon is van élet a metrójáratokban az utolsó metró elhaladása után is, hiszen ilyenkor közlekednek például a szemetet elszállító kocsik. Az F4 objektumot, vagyis a köznyelvben Rákosi-bunkerként emlegetett óvóhelyet körbejárva betekintést nyertünk a bunker működésébe. Megtudtuk például, hogy az objektumnak volt saját energiaforrása és víztározója is, továbbá azt, hogy a különböző pozíciójú emberek különböző emeleten lettek volna elhelyezve.
A bunker maga sosem volt éles helyzetben használva, de az objektum megépítésében dolgozók kemény munkája még ma is világosan látszik. Komoly mérnöki munka kellett a rendszer kidolgozásához, és az ország különböző részeiről érkeztek munkások és bányászok, hogy megvalósítsák a projektet. Az objektum ma már üresen áll, azonban tisztán látszik, hogy létrehozása mennyire grandiózus projekt volt.
A megismert Rákosi-bunker megépítése 120 millió forintnál bőven többe került, azonban, ha neked van bármi ötleted, amit legfeljebb ennyi pénzből meg tud valósítani a Főváros, akkor add be január 31-ig a közösségi költségvetésbe az otlet.budapest.hu-n!