Elkészült a fővárosi közösségi költségvetés első négy ciklusának hatástanulmánya

A közösségi költségvetés programot 2020-ban indította el a Fővárosi Önkormányzat. Az idei már az ötödik – jelenleg a lakossági támogatás 300 legnépszerűbb ötletének feldolgozása, szakmai értékelése zajlik. A szavazás várhatóan ősszel indul. 

2024. október 4-én döntött arról a Fővárosi Közgyűlés, hogy készüljön hatásvizsgálat a program első négy ciklusáról. Ennek megírása során lakossági, szakértői és civil szervezeti visszajelzéseket, javaslatokat is figyelembe vettünk.  

2025. március 26-i ülésén fog határozni a közgyűlés a hatásvizsgálat jóváhagyásáról. 

Alább a tanulmány főbb kérdésfeltevéseit és megállapításait összegezzük.  

Lehet-e tempósabb a megvalósítás? 

A programmal kapcsolatos leggyakoribb kérdés, hogy a megnyert ötletekkel mi történik, mikor és hogyan valósulnak meg ezek. A hatástanulmány egyik legfontosabb vizsgálati szempontja ezért az volt, hogy a megvalósítás folyamata megfelel-e a más önkormányzati projekteknél megszokott gyakorlatnak, kell-e, illetve egyáltalán lehet-e gyorsítani a megvalósítást, és hogyan lehet ezt még átláthatóbbá tenni. 

A közösségi költségvetésben kiemelt szempont az újszerűségre való törekvés, emellett számos konzultáció, közösségi tervezés is a program része, amelyek lassíthatják ugyan a megvalósítást, ám éppen azokat a hozzáadott értékeket biztosítják, amelyek miatt a program elindult.   

Az első négy év nyertes ötletei közül 23 valósult meg teljes mértékben, további 8 részlegesen, a tanulmány készítésekor a 64 megszavazott ötlet közül egyetlen olyan projekt van, amely egyelőre feloldatlan elakadásban áll.  

A vizsgálat eredménye alapján az látszik, hogy az ötletek fele 1 évnél lassabban, de 2 évnél gyorsabban valósult meg, míg a vizsgált ötletek 13 százaléka 1 év alatt, 35 százaléka 2 éven túl valósult meg.  

A 23 projekt megvalósulásának átlagos ideje körülbelül 1 év 9 hónap.   

Tudatos döntés, hogy nem zárjuk ki a programból azokat az ötleteket, amelyeknél kockázatként felmerül, hogy a megvalósítás a szokásosnál több időt vesz igénybe.  

Az ötletek gyorsítását esetenkénti kapacitásbeli korlátok is akadályozhatják, emellett rendkívül időigényesek lehetnek a közbeszerzési eljárások, az előkészítés lefolytatása, a készülő tervek társadalmasítása, illetve az üzemeltetőkkel, a közművekkel való egyeztetés is. Az ötletgazdák, az érintettek bevonása, a részvételi tevékenységek megvalósítása is időben elhúzódó elemei lehetnek a megvalósításnak. 

A megvalósulás lassúságának érzékelése jellemzően abból fakad, hogy a nyertes ötletek kihirdetését intenzív kommunikáció kíséri, az azt követő, nagyobb időigényű előkészítő feladatok azonban kisebb nyilvánosságot kapnak. Fontos feladat tehát, hogy a megvalósulási folyamatok, a státuszok jobban követhetők, átláthatóbbak legyenek a jövőben. 

Cél továbbá, hogy a nyertes ötletek megvalósítását nyomon követő önkormányzati munkacsoport nagyobb hangsúlyt fektessen az elakadásokra való gyors reagálásra, szükség esetén gyorsabb felsővezetői beavatkozásokra.  

Felzárkóztatás, kiegyenlítés – Mire törekedhet a közösségi költségvetés? 

A programmal kapcsolatban szintén gyakran felmerülő kérdés, hogy miért van látszólag sok belvárosi helyszín, a külső kerületek kapnak-e kellő esélyt arra, hogy sikerre vigyenek helyi ötleteket. 

A program szándékosan nem határozza meg, milyen jellegű és területi elhelyezkedésű projekteket vár a lakosságtól. Van lehetőség az egész városra vonatkozó fejlesztési ötleteket is beküldeni, és helyi, kis ötleteket is.  

A program tematikus sokszínűségét a kategóriarendszer biztosítja. A közösségi költségvetésben azok az ötletek tudnak nyerni, amelyekre sokan szavaznak, vagyis azok, amelyek sok ember életére vannak hatással.  

A program évi egymilliárd forintos keretével 13–18 ötlet tudott évente megvalósulni. Ezzel a léptékkel nincs lehetőség olyan keretszabályok bevezetésére, hogy például minden kerületben legyen nyertes ötlet. A szavazáson továbbra is a forgalmas helyszíneknek lesz nagyobb esélyük, ezek pedig jelenleg is jól szerepelnek a programban a külsőbb kerületekben is.  

Ugyanakkor a program teljes költségvetése sem éri el azt a léptéket, amely érdemben tudná befolyásolni a város különböző területei között létező egyenlőtlenségeket, egy ilyen elvárás nem lenne reális célkitűzés. 

A fővárosi közösségi költségvetés nem tudja helyettesíteni a kerületi programokat, és ez nem is lehet feladata. Ugyanakkor mintaként szolgálhat olyan kerületek számára, amelyek még nem indítottak saját programot. Jelenleg is szabadon elérhető a fővárosi közös költségvetés lebonyolításához használt szoftver, és az ezzel kapcsolatos tapasztalatok megosztásában is segítséget nyújtunk.  

Alapvető fejlesztési javaslatok vs. újszerű ötletek 

A közösségi költségvetést sokan egyfajta innovációs programként szeretnék látni, mások viszont olyan infrastruktúra-fejlesztések megvalósulását remélik tőle, amelyekért régóta küzdenek. Vizsgálati kérdésként merült fel, hogy a szokásos, rutinszerű fejlesztések és az újszerű, egyedi ötletek aránya megfelelő-e, kell-e változtatni a programon ebben a tekintetben. 

A közösségi költségvetés nem használható meglévő dolgok felújítására vagy karbantartására, illetve szabályozás megváltoztatására. Az eredmények ugyanakkor azt tükrözik, hogy az ötletgazdák és a szavazók gyakran nem újszerű ötletek megvalósítását igénylik, hanem az alapvető közlekedési, zöldfelületi és egyéb kiszolgáló infrastruktúrához kapcsolódó fejlesztéseket. Ezek minden vizsgált város közösségi költségvetési programjában megengedettek, és a beadott ötletek jelentős arányát képviselik.  

Az alapvető infrastruktúrára vonatkozó ötletek kizárásával jelentős mennyiségű aktív polgár érdeklődését, közreműködését veszítené el a program, így ez nem lehet cél.

A program első négy évében a szavazólapra került ötletek 31 százaléka célozta gyalogátkelőhely, kerékpáros-infrastruktúra vagy közvécé kialakítását, azonban ezek között is voltak kifejezetten újszerű ötletek.  

A zöldítést (növénytelepítés, parkosítás) az ötletek további 25 százaléka szolgálja. A zöldjavaslatok nagy aránya arra enged következtetni, hogy a lakosok a városi zöldfelületek mennyiségét a város élhetősége szempontjából kiemelten fontosnak tartják, illetve a budapestiek egyre nagyobb hányadát aggasztja a klíma- és környezeti válság, konkrétan a fokozódó nyári hőség. Az ötletek egy része egyben innovatív is (pl. esőkertek, közösségi kertek létesítése).   

Mivel az innovatív, újszerű ötletek kivitelezése adott esteben nagyobb kapacitást és több időt igényel, célként határozható meg, hogy az illetékes főosztályok vagy cégek kapjanak extra segítséget a megvalósításhoz. 

További kiemelt feladat lehet, hogy a kerületi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel együttműködve erősítsük az alulreprezentált fejlesztési témákban aktív közösségeket mind az ötletgenerálásban, mind pedig a szavazásban.  

Együttműködés kerületi részvételi költségvetési programokkal  

Ismerünk európai közösségi költségvetési programokat, például Párizsban vagy lengyel nagyvárosokban, ahol a kerületekben és egész városi szinten is működik az ötletbeadás. A budapesti többszintű önkormányzati rendszerben ez így nem valósítható meg, de érezhető igény mutatkozik a kerületi és a fővárosi programok összehangolására, vagy legalább a lehetőségek feltérképezésére. 

A fővárosi mellett tíz kerületben is elindult hasonló közösségi költségvetési, részvételi program, és további kerületekben is várható programindulás. Ezek kialakítása és működtetése a fővárosi programtól teljesen független, és több esetben jelentősen el is térnek attól.  

A kerületi programok ötletbeadási és szavazási ciklusai nincsenek egymással összhangban. A fővárosnak nincs ráhatása a kerületi programokra, de kezdeményező, koordináló szerepköre lehet az esetleges együttműködésekben.  

Az erőforrások, például nyílt forráskódú informatikai fejlesztések vagy módszertan megosztására is van példa, emellett egyes ötletek megvalósításában – a helyszíni engedélyezéseken túlmutató – együttműködés valósult meg a főváros és a kerületi önkormányzatok között. Az ilyenfajta együttműködések kifejezetten előremutatóak, és jelentős gyakorlati haszonnal járnak, de jellemzően időigényesek.  

Mitől lehet a program jobb, eredményesebb a jövőben? 

Számos külföldi nagyvárosban látni példát arra, hogy kisebb összeggel indítják el a közösségi költségvetési programot, majd évről évre folyamatosan növelik a keretet, amivel együtt jár, hogy egyre magasabb a részvétel, a városok lakóit egyre nagyobb számban tudják megszólítani.  

A fővárosi programmal kapcsolatban az egyik leggyakoribb kritika, hogy a jelentős infláció mellett is minden évben egymilliárdos kerettel indul, ami nehezíti a program népszerűségének növelését. A keret megemelése lehetőséget adna arra, hogy több projekt nyerhessen, ami egyre több budapesti számára lehetne motiváló. 

Korábban már egyértelmű célként fogalmazódott meg olyan szabályok, tevékenységek bevezetése, amelyek biztosítják, hogy a programmal kapcsolatos hivatali munkaterhelés nem nő a részvétel jelentős emelkedése esetén sem. Éppen emiatt vezettük be a 2024/25-ös ciklusban a támogatási fázist.  

A hatásvizsgálat az ahhoz tartozó előterjesztéssel együtt itt olvasható. 

Fővárosi közösségi költségvetés    

• • A korábbi ötletek megvalósulásával kapcsolatos információk.   
  • A legutóbbi közösségi költségvetés szavazásának nyertesei.
  • A közösségi költségvetéssel kapcsolatos hírek, események.
  • Legyél naprakész, iratkozz fel hírlevelünkre.