Civil szervezetek a közösségi költségvetésben

Gyakran találkozunk azzal a kérdéssel, hogy civil szervezetek is beadhatnak-e ötleteket, avagy csak magánszemélyek. A kiírás és a regisztrációs felület egyaránt egyértelmű választ ad: mindenképpen magánszemélynek kell az ötletet benyújtania. De van-e ennek valójában jelentősége? Az ötletbeadó személye bizonyos konzultációs helyzetekben egy darabig fontos lehet, például ötletek összevonásánál. Végül azonban, a szavazólapon már nem is látható a beadó neve, mint ahogy a megvalósítás során sincsenek az ötletgazdának előjogai. A potenciálisan külső partnerekkel megvalósítandó nyertes ötletekről szóló konzultációk nyilvánosak, az ötletgazda mellett bárki más is javaslatokat tehet arra, hogy a főváros miként valósítsa meg az adott fejlesztést. 

Ettől függetlenül azonban igen nagy szerepe van a civil szervezeteknek a közösségi költségvetés sikerében, illetve hiszünk benne, hogy az aktív részvétel többféle módon hasznos lehet számukra is. 

Az ötletbeadás egyfajta kommunikációs csatornát jelent 

Különböző társadalmi csoportok és ügyek képviselőjeként a civil szervezetek tevékenységeikkel, kommunikációs eszközeikkel formálják a közvéleményt, felhívják a figyelmet helyzetekre, a változás szükségességére. A közösségi költségvetés egyik célja szintén az, hogy a város polgárai és közösségei kifejezhessék, megmutathassák, hogy milyen változásokat szeretnének. A közösségi költségvetés honlapján néhány perc alatt beadható ötletek így egyfajta üzenetnek tekinthetők.  

A benyújtott ötleteket közzétesszük a közösségi költségvetés honlapján, ahol mindenki megismerkedhet azokkal. Amennyiben a javaslat nem tér el lényegesen a kiírás feltételeitől, a beadott ötlet eljut a hivatal illetékes szakmai főosztályaihoz. A szakmai kollégák megvitatják, hogy az elképzelés megvalósítható-e, és ennek megfelelően elutasítják vagy tovább engedik. Az üzenet azonban máris célba ért. 

A közösségi költéségvetési tanácsban résztvevő budapestiek egy következő fázisban szintén megtárgyalják a szakmailag jóváhagyott ötleteket, és munkájuk eredménye, hogy a szavazólapra csak annyi – körülbelül 50 – ötlet kerül ki, amennyi egy olvasásra befogadható. Ezeket az ötleteket tavaly legalább 13 ezer budapesti látta, hiszen ennyien vettek részt a szavazásban. Az ötlet néhány percet igénylő beadásával tehát jelentős számú emberhez juthat el az üzenetünk! 

Nem utolsó sorban pedig azoknak az ötleteknek van komoly esélye a nyerésre, amelyek mögött olyan szervezet áll, amely képes mozgósítani, kommunikálni, szavazókat gyűjteni. 

Beszélgessünk róla! 

A közösségi költségvetés egyfajta játékos provokáció arra, hogy nézzük friss szemmel a várost, és ha érzünk rá késztetést, tervezzük át, tegyünk hozzá valamit. 

Az ötletbeadás időszaka jó alkalom arra, hogy a főváros helyi vagy szakmai közösségei – például bejegyzett civil szervezetei – feltegyék maguknak, tagjaiknak a kérdést: mit kellene hozzáadnunk a városhoz, amitől még élhetőbb, szerethetőbb lesz? Milyen ötletekkel szolgálhatjuk az általunk képviselt ügyet, vagy hívhatjuk fel a figyelmet arra, ami szerintünk fontos?  

Mivel a közösségi költségvetésben aránylag kis összegű fejlesztések jöhetnek szóba, amelyek nem fogják jelentősen megváltoztatni például a város fizikai tereit, fontosak a gesztusként értelmezhető vagy példamutató ötletek, projektek. A kérdések feltevése, a közös gondolkodás és az ötletek benyújtása megerősíti a közösségeket és sikerélményt is ad. 

A főváros vezetése szeretné, ha Budapest közösségei minél többet beszélgetnének az egész város vagy akár egyes városrészek helyzetéről, lehetőségeiről. A hivatalnak azonban sem itthon, sem más nagyvárosokban nincsenek elégséges kapacitásai kiterjedt, sok embert elérő párbeszéd megszervezésére, lefolytatására, ezért a civil szervezetek egyik nélkülözhetetlen szerepe éppen az, hogy adott témák, ügyek mentén párbeszédet alakítsanak ki saját köreikben.  

A közösségi költségvetés akkor tud valódi változásokat elindítani a városban, ha ez a lehetőség megmozgatja, felbolygatja közösségeit, ha a problémákról – vagy még inkább a lehetőségekről – beszélgetni kezdünk. Az ötletek értékelése a budapestiek és az önkormányzat hivatali egységei között is párbeszédet generál, és talán így, közösen tisztábban látjuk, hogy milyen irányú változások mellett érdemes kiállnunk.